László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 57. §. — 131 A szabónál alkalmazott szabászt a fontosabb teendőkkel -megbízott segédek közé nem lehet sorolni és mint iparossegéd csupán az 1884: XVII. t.-c. 92. §-ának első bekezdésében meghatározott 15 napi felmondásra tarthat jogszerű igényt. (C. 6051/1905.) A levelező csak hat heti felmondáshoz tarthat igényt. (C. 10477/1888.) A főszeszégető csak hat heti felmondást igényelhet. (C. 53/1884.) Nyomdai műintézet csoportvezetője nem tartozik az 1910/ 1920. M. E. sz. rendelet hatálya alá. Felperes működési köre kereskedelmi természetű tevékenységet nem foglal magában, hanem a szorosan vett ipari termelés közvetlen irányításában találja alapját és elhatárolását, amely hatáskör betöltéséhez a rendes nyomdászi ismereteken és a hosszabb gyakorlaton szerzett szakmabeli tapasztalatokon kívül magasabb iskolázottságra vagy képzettségre nem volt szükség. Ebből viszont az következik, hogy felperes kereskedősegédnek sem minősíthető, de nem tekinthető iparvállalati vagy műszaki tisztviselőnek sem, amely állás a szokásos igazgatási és ügyviteli teendők végzését, illetőleg magasabbrendű műszaki feladatok megoldására való hivatottságot feltételezi, hanem, hogy felperes állása helyesen csak az ipari munkavezetők vagy munkafelügyelők csoportjába sorozható, akik azonban az iparossegédek közé tartoznak. Felperesnek ezt a jellegét a munkakör mellett támogatja még az is, hogy az elfogadott és e részben ugyancsak nem vitás tényállás szerint felperes alperesnél a művezetői címet viselte, a munkabérkönyvben is a munkások között azok élén szerepelt, fizetését is mindenkor nem havonként, hanem csak hetibér alakjában kapta és egész szolgálati ideje alatt a nyomdai munkásokkal időnként kötött munkaszabályszerződések (kollektív szerződések) hatálya alatt állott és képzettsége is mindössze 4 elemi iskolára terjedt; amely körülmények mind rendszerint csak az iparossegédeknél szoktak előfordulni. Felperest, mint kétségtelenül fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédet, így az Ipartörvény 92. §-a értelmében a három havi felmondásra való igény mindenesetre megillette. (C. 6156/1927. J. H. II. 1040.) A főmolnár, ki gőzmalomban alkalmaztatott, mint fontosabb teendőkkel megbízott segéd, három havi felmondásra tarthat igényt. (C. 4708/1893.) A munkafelügyelő, aki a földolgozásra szánt anyagot saját felelősségére átveszi, elszámol, fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd, akinek az I. T. 92. §-a alapján 3 havi fölmondás jár. (Bp. tszék, 33. Pf. 13645/1926.) A pincemestert, mint fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottat, 3 havi felmondási időre járó fizetés és lakbér illeti meg. (C. 446/1898.) 9*