László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

108 — K. T. 52. §. — kül, hogy cégvezetői jogosítvánnyal vagy kereskedelmi meghatalmazással bírna, szintúgy a kereskedelmi meghatalmazott, ki az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain túl megy, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedelmi jog szerint felelős; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést, vagy a szerződés betöltését követelni. E felelősségnek azonban nincs helye, ha a harmadik, dacára annak, hogy a cégvezetés vagy meghatalmazás hiányáról, vagy az utóbbinak átlépéséről tudomással bírt, az ügyletbe bocsátkozott. L. 1876: XXVII. t.-c. (Váltótörvény) 105. §. 1. bekezdését. Az álcégvezető, vagy álmeghatalmazott nem felelős, ha a főnök az ügyletet jóváhagyja. (C. 28/1889. Nagy 34. 1.) A cégvezetői jogosultság hiánya miatt a cégvezetői minőséget jogtalanul használó ellen intézett per megindítása egyáltalában nem feltételezhető attól, ha vájjon maga a cég amaz ügyletet utólag elfogadja-e vagy nem. A K. T. 52. §. alapján perbe vont cégvezetőnek (falsus procurator) áll kötelességében bizonyítani, hogy mint cégvezető a per tárgyát képező ügyletnek megkötésére jogosítva volt. (C. 244/1877.) Az álképviselő ellen való fellépéshez a főnök előzetes perlése nem szükséges; a perben nem a harmadiknak kell a meghatalmazás hiányát, hanem alperesnek a meghatalmazás fennforgását bizonyítani. (C. 244/1877.) A hitelező alkalmazottja egy korábbi esetben, valódi meghatalmazás alapján, pénzt vett fel az adóstól, amit a hitelező az ő javára írt. Utóbb ugyanezen adóstól, a hitelező üzleti nyomtatványának és bélyegzőjének felhasználásával és aláírásának megtévesztő meghamisításával, újból vesz fel pénzt. A fizetés a hitelezővel szemben hatálytalan. (C. 565/1921. Kovács I. 30. 1.) A meghatalmazott cselekménye, amennyiben az a meghatalmazás korlátain túl terjed, a meghatalmazót csak abban az esetben kötelezi, ha a másik fél a meghatalmazás korlátainak túllépéséről nem bírt tudomással. (C. 112/1923. Hjt. V. 107.) Ha a pénzintézeti tisztviselő hatáskörét túllépve, jogtalanul hitelez, az ebből eredő kárért felelős, mely kár csak akkor érvényesíthető ellene, ha igazoltatik, hogy a jogosulatlan hitelt élvezőn a hitelezett összeg be nem hajtható. (C. 1543/1905.)