László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

106 — K. T. 49. §. — személy tagadásával szemben őt terheli ennek a bizonyítása. (C. 1327/1895.) A kereskedő az üzleti alkalmazottja által az üzlet részére az ő tudtával megrendelt s az üzletben fel is használt áruk vételáráért felelős akkor is, ha a megrendelés nem is történt kifejezetten az ő nevében. (Bp. T. 30/1906.) Ha nem forog fenn bizomány, hanem csak vételi megbízás és ha a megbízott (akár alkalmazott, akár eseti megbízott) megbízás ellenesen vagy gondatlanul járt el, a megbízó emiatt az ügylet elismerését meg nem tagadhatja s az előleget tőle vissza nem követelheti, hanem csak kártérítést követelhet. (C. 4896/1923. Kovács I. 30. 1.) A fizetéseit megszüntető adós által adott egyeztetési meghatalmazás, ellenkező kikötés hiányában, nincs olyképen korlátozva, hogy az egyes áruhitelezőkkel kötött egyességek a meghatalmazót csak akkor kötelezik, ha az egyesség az összes áruhitelezőkkel létrejön és az adós csődbe nem kerül. (C. 317/1914. Hj. Dt. IX. 137.) A részvénytársaság képviseletében annak bármely közege által megszerzett jogok közvetlenül a részvénytársaság részére megszerzetteknek tekintendők és így valamely biztosító társaságnak be nem jegyzett főügynöksége rendeletére kiállított váltó által maga a társaság hitelezőként igazolva van. (C. 1674/1904. Grecsák 51. 1.) A főnök felelős az árunak meghatalmazottja által eszközölt hamis bevallásának következményeiért vasúti fuvarozás esetében. (C. 257/1882.) Bár a kihágás miatt a meghatalmazott is elítéltetett, a maximális árt meghaladó összeg visszafizetésére nem ő, hanem csak a főnök kötelezhető. (C. 7150/1917. Hj. Dt. XII. 95.) Meghatalmazott megvesztegetése mellett létrejött ügylet a főnök által sikeresen megtámadható. A főnök és alkalmazottja mint megbízó és megbízott közti viszonynak úgy jogi, mint gazdasági természetéből folyólag kétséget nem szenved, hogy a különben az alkalmazott hatáskörébe tartozó oly ügyletnek, amelynek megkötésénél az alkalmazott a vele szerződő másik fél által megvesztegettetett, érvényessége a főnök által sikeresen megtámadható. Ezen jogelvből kiindulva közömbös, vájjon az ily körülmények közt megkötött ügyletből a megbízó főnökre kár háramlott-e, vagy nem, mivel az a puszta tény, hogy az alkalmazott az ügylet megkötése céljából megvesztegettetett, a kereskedelmi forgalomban megkívánt kölcsönös bizalomnak oly súlyos megsértése, amely már magában véve turpís causát állapít meg. (Bp. T. G. 68/1900.) Nem jár a szállítmányozó üzlete folytatásával, hogy a megbízótól a megbízó nyugtáinak felbélyegzése végett pénzt vegyen át; a szállítmányozó tehát nem felel az ő meghatalmazottjáért, ha ez ily pénzt átvett és elsikkasztott. (C. 883/1919. Hjt. I. 42.)