László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 44-45. §§. — 99 különös felhatalmazás nélkül is árukat megrendelni és átvenni jogosult. (C. 250/1892.) Valamely intézet vezérigazgatójának olyan kijelentése, hogy a vállalandó váltókötelezettség nem terhelendi a kötelezettet, hatályos. (C. 842/1909.) A kereskedelmi meghatalmazott a megrendelési jegyben foglalt tőzsdebírósági illetékességi kikötésnek, mint megrendeléseknél szokásos kikötésnek kiállítására fel van hatalmazva. (C. 780/1907. Azonos: Bp. T. 236/1906., C. 359/1897. és 803/1893. Ellenkező: De rendszerint nem tekinthető erre feljogosítottnak, mert a tőzsdebíróság kivételes hatáskörének való alávetés az alperes üzletköréhez tartozó ügyletekkel szükségkép nem jár. (C. 2364/1893.) A tőzsdebíróság illetékességének kikötésére a rendes üzletkörbe eső ügyletekben az ügyvezető igazgató akkor is jogosított, ha a cégjegyzésre csak két igazgatósági tag van felhatalmazva. (C. 725/1909.) M 44. §. A kereskedelmi meghatalmazott az aláírást, minden a cégvezetésre mutató toldás mellőzésével, de a meghatalmazás! viszony kifejezésével köteles eszközölni. V. ö. 43. §. Az, hogy a keresk. meghatalmazott az okiratot a meghatalmazás! viszony kitüntetése nélkül írja alá, az ügyletnek joghatályát nem érinti s nem zárja ki egyéb bizonyítékok alapján való megálapítását annak, hogy a meghatalmazottnak szándéka az ügyletnek a főnök részére leendő megkötésére irányúit. (Bp. T. 21/1896.) 45. §. Az előbbeni két cikk intézkedései azon kereskedelmi meghatalmazottakra is alkalmazandók, kiket főnökük kereskedői utazók minőségében, a telep helyén kívül, ügyletekkel megbíz. Ezek e minőségükben egyrészről az általuk kötött adás-vevések után járó vételár felvételére és fizetési határidők engedélyezésére, másrészről főnöküknek künnlevő követelései beszedésére feljogosítottaknak tekintendők. V. ö. 43. §. 1) A biztosítási ügynök jogállására vonatkozó 5460/1928. M. E, sz. rendeletet és a joggyakorlatot lásd II. rész hetedik icímnél. 7*