László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K, T. 38. §. — 91 Nem változtat ezen az a körülmény, hogy értéktárgyaknak letéti őrzése nem tartozik az alperes kereskedelmi üzletének köréhez, a K. T. 38. §-a szerint ugyanis a cégvezető kereskedelmi üzlet folytatásával járó minden ügyletre fel van jogosítva, habár az nem is tartozik a főnök üzletének körébe. (C. 4646/1926. P. J. E. 1927. évf.) A kereskedő, illetve keresk. társaság keresk. üzletének folytatásából kifolyó minden peres ügyben a bírósági idézésnek a cégvezető kezéhez történt kézbesítése éppen oly joghatállyal bír, mintha az maga a kereskedő vagy a társaságot képviseletre jogosított valamelyik tag kezéhez adatott volna. (C. 774/1893.) Ha az egyéni cég tulajdonosának halála után az örökösök a cégvezetőtől e jogosultságot meg nem vonták, az ő kezéhez történt kézbesítéssel a cég és az örökösök is perbevontaknak tekintendők. (C. 61/1916. Hj. Dt. X. 169.) A cégvezető a keresk. törvény 38. §-ára való tekintettel csakis a kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletek és jogcselekmények teljesítésére tekintendő feljogosítottnak; az idegen tartozásért való kezességvállalás azonban a kereskedelmi üzlet folytatásával együtt járónak nem tekinthető. Ily kötelezettséget a cégvezető csak a főnök külön felhatalmazása alapján vállalhat a cég nevében. (C. 291/1901. Azonos 1378/1893. Bp. T. G. 14/1900.) A cégvezetőnek hatásköréhez nem tartozik: idegen adósságoknak ingyenes átvállalása, vagy éppen a cégvezető saját személyét terhelő kötelezettségeknek a cég nevében való elvállalása, mivel az ily ügylet ép úgy, mint a kezesség vállalása kereskedelmi üzlet folytatásával járónak nem tekinthető. (C. 5131/ 1922. Kováts 27. t.) A cégvezető jogköre nem terjed ki arra, hogy a cégnek törlését kérelmezhesse. (Bp. T. 2264/1879.) A cégvezető jogköre nem terjed ki arra, hogy egy egész kereskedelmi üzletet harmadik személyre átruházhasson. (C. 306/1900.) A cégvezető ingatlan megszerzésére irányuló közvetítés tekintetében — erre vonatkozó különös meghatalmazás nélkül — a céget kötelezően ígéretet nem tehet. (E. H. 618. sz. 4529/ 1917.) A kiskorú cégtagok cégvezetője által a cégbejegyzés előtt vállalt váltókötelezettség is terheli a kiskorúakat, ha a gyámhatóság a kötelezettségvállalás idejében már kirendelte volt a cégvezetőt. (C. 102/1909.) A csődbe jutott kereskedőnek cégvezetője, miután e minőségben a törvénynél fogva (K. T. 38. §.) főnöke nevében csakis a keresk. üzlet folytatásával járó teendők ellátására van jogosítva, főnökét a csőd előtt nyert cégvezetési meghatalmazás alapján a csőd tartama alatt nem képviselheti. (C. 1260/1890.)