Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

— Vállalatok állami felügyelete. — 43 adásával egyidejűen az 1. bekezdésben meghatározott költség felét a bizottság részére a budapesti kir. törvényszéknél elnöki letétként vagy a bizottság elnöke által kijelölt más helyen letenni; ennek elmulasztása egyelőre nem szolgál ugyan alapul a panasz visszautasítására, de az elnök az ilyen panaszost felhívja, hogy mulasztását tizenöt nap alatt pótolja és ha ennek a felhívásnak sem tesz eleget, a panaszt visszautasítja. A panaszos azonban e visszautasítás előtt a bizottság elnökétől a szegénységi jog megadását kérheti. E kérelem előterjesztésével a tizenöt napos határidő folyása megszakad és csak elutasításának közlésétől kezdődik újra. A költség másik felének letételére az eljáró bizottság vagy elnöke a panaszos ellenfelét végrehajtás terhével kötelezi. Ha az eljárás során a költség összege növekszik: az előbbi bekezdések rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 4. §. A 3. §-ban meghatározott alkalommal vagy egyébként kért szegénységi jog kérdésében az eljáró bizottság megalakulásáig az elnök (elnökhelyettes), azontúl az eljáró bizottság határoz; a bizottság legközelebbi üléséig terjedő hatállyal azonban a bizottság megalakulása után is határozhat az eljáró bizottság elnöke. A szegénységi jog megadásának feltételei és jogkövetkezményei ugyanazok, mint a polgári perben, ehhez képest azokat a költségeket, amelyeket a polgári perben az államkincstár előlegez a szegény fél helyett, ezekben az ügyekben is az államkincstár (az eljárás helye szerint illetékes törvényszéknek ellátmánya) előlegezi. A szegénységi jog megadása folytán szükséges intézkedéseket, különösen az előlegezett költség behajtása iránti lépéseket az eljáró bizottság működésének megszűnése után az eljárás helye szerint illetékes kir. törvényszék teszi meg. A szegénységi jogban részesített fél részére pártfogó ügyvédet ugyanazok szerint a szabályok szerint kell kirendelni, mint a polgári perben; az ügyvédi kamara azonban a pártfogó ügyvéd kirendelését megtagadhatja, ha a panaszos meghallgatása után megállapítja, hogy a panasz nyilván alaptalan. 5. §. Az elnök kijelöli az eljáró bizottság tagjait a R. 27. §-a szerint összeállított jegyzékből. Ha az elnök az ügyben