Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

34 — Vállalatok állami felügyelete. — ság, valamint a II. fejezet alá eső közérdekű testület vagy egyesület ellen elrendelt csőd, kényszerfelszámolási vagy cső­dönkívüli kényszeregyességi eljárásban biztosított bármiféle elsőbbségi vagy külön kielégítési jog alapján csupán a törvé­nyes felmondási időre eső járandóságokat lehet előnyösen ki­elégíteni, úgy azonban, hogy egy évi törvényes felmondási idő esetében legfeljebb havi nyolcszáz pengőt, ha pedig a törvé­nyes felmondási idő egy évnél rövidebb, legfeljebb havi négy­száz pengőt lehet számítani. Az ezt meghaladóan érvényesen kötelezett járandóságok iránti követelések az elsőbbségben vagy külön kielégítési jogban nem részesülő egyéb követelé­sekkel esnek egy tekintet alá. 36. §. Ha a 2. §. alá eső társaság az államot vagy a 22. §. értelmében az állammal egy tekintet alá eső közületet a 2. §. 2. pontjában meghatározott kötelezettség alól mentesíti, a 2. §. 3. pontjában meghatározott tartozását teljesítés útján meg­szünteti, a 2. §. 5. pontjában említett segélyről lemond és a ka­pott segélyt visszafizeti, az I. fejezetben megállapított állami felügyelet alól mentesül, 37. §. A jelen rendeletnek a társaságok jogviszonyaira vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kor­látolt felelősségű társaságokra is. 38. §. Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, aki a 29. vagy a 30. §-ban megállapított bejelentési kötelezett­ségét elmulasztja, vagy bejelentésében valótlan adatot közöl. Ez a rendelkezés hatósági személyre nem vonatkozik. A ha­tósági személlyel szemben ilyen esetekben fegyelmi úton kell eljárni. 39. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig ter­jedhető elzárással büntetendő: 1. a jelen rendelet alapján kiküldött az a könyvvizsgáló, aki a) jelentésében a társaság, vállalat, üzem vagy intézet va­gyoni helyzetét hamisan tünteti fel vagy oly körülményt, amelyről jelentést kell tennie, elhallgat; b) a vizsgálat folyamán tudomására jutott üzleti vagy üzemi titkot a maga vagy más javára felhasználja;

Next

/
Thumbnails
Contents