Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

— Korlátolt felelősségű társaság. — 179 az egyes betűk közé pontot téve, kérte a cége bejegyzését. Minthogy pedig valamely, a törvényben előírt rövidítés csak abban a formában használható, melyet a törvény megenged, és eltérő formájú használatnak helye nincsen, a kir. ítélőtábla utasította a társaságot, hogy a cégszövegben a ,,KFT." toldatot használja. (Bp. T. 10.414/1932.) Az 1930: V. t.-c. 5. §. ama rendelkezéséből, amely szerint a korlátolt felelősségű társaság cége a vállalat tárgyára utalhat, következik, hogy a cégbe olyan jelző is felvehető, amely az üzlet közelebbi megjelölésére és különösen más, hasonló tárgyú vállalatoktól való megkülönböztetésére alkalmas. (Bp. T. 6114/1932.) Az 1930: V, t.-c. 5. §-a szerint a társaság cégének a vállalat tárgyára kell utalni. A kir. törvényszék megítélése szerint a cégszövegbe felvett Oeconomia szó, amely magyarul gazdálkodást, takarékosságot és földmívelést jelent, nem utal a vállalat tárgyára, amely ingatlan és ingóvagyon kezelése, kereskedelmi és ipari vállalatok ellenőrzése, meg- és átszervezése, miért is a törvényszék a társaságot az Oeconomia szónak a cégszövegből való törlésére utasította, (Cg. 33.459/9. — Bp. T. 9403/1932.) Helyesen állapítja meg az elsöbíróság, hogy az „Otthon" szó nem utal a vállalat tárgyára. Nem teszi ezt ilyenné az sem, ha a korlátolt felelősségű társaság az „Otthon kávéház" elnevezésű üzletet folytatna is, — amit a felfolyamodással élő állít, — mert a felfolyamodásbeli előadásából az tűnik ki, hogy az „Otthon" szót az eddigi üzem sem mint bejegyzett cég toldatát használta. Be nem jegyzett cég átruházásának pedig a K. T. 12. §-ában foglalt feltételek fennforgása esetében sincsen helye. Ha pedig az eddigi üzem is csak az üzlet könnyebb feltalálására szolgáló megjelölésül, ú, n. üzletjelzőül használta az „Otthon" szót, annak a közönség körében ismertté válta sem teszi az üzlet tárgyától teljesen függetlenül választott és a cég szövegén kívül további ismertető jelül használt üzlet jelzőt, az üzlet tárgyára utalóvá. (Bp. T. 14.336/1932.) Az 1930: V. t.-c. 5. §. 1. bekezdésének 1. mondata arra állít fel szabályt, hogy milyen tartalmú cégszöveg felel meg a cégvalódiság elvének. (V. ö. a K. T. 12. §-át.) Az 1930: V. t.-c. 5. §-ának harmadik mondata a cégvalódiság elve alól engedett kivétel esetéről (v. ö. a K. T. 12. §-ával) rendelkezik. A oég a kereskedőnek kereskedelmi, üzleti neve a K. T. 10. §-a értelmében. Az 1930: V. t.-c. 5. §. 1. bekezdésének első mondata szerint egy tagnak a neve „kft." toldattal olyan cégszöveg, amilyet ez a törvényhely megenged, aminek ebben az esetben a drezdai cég cégszövege a „kft." toldattal felel meg. Nem ruházták át a drezdai cégtulajdonosok egész üzletüket, sőt egy fióktelepüket sem a korlátolt felelősségű társaságra, tehát nincs szó az eddigi tulajdonos helyébe lépett új cégtulajdonosoknak a régi cégszöveg használatára irányuló kérelméről. Á cégvalódiság elve 12*