Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

78 Mt. 432. §. Kisajátítás vasúti célra. hogy a fentebbi 19. §. alapján hozott birói végzésnek eleget tett: ha a kisajátított terület, melynek kisajátítási ára lefizettetett vagy birói kezekbe letétetett, oly egészet képez, amely valamely előjegyzésnek, bekeblezésnek, felülkeblezésnek vagy feljegyzésnek külön és önálló tárgyául szolgált: ezen előjegyzés, bekeblezés, felülkeblezés, feljegyzés törlését a törvényszék végzésíleg elrendeli. Ha azonban olyan terület, melynek kisajátítási ára kifizettetett vagy birói kezekre adatott, csak egy részét képezi azon t.-könyvi jószágtestnek, amely előjegyzés, bekeblezés, felülkeblezés vagy feljegyzés által terhelve van: ez esetben miután az illető kisajátított terület, a 16. §. értelmében elrendelt lejegyzés által a tehertétel alapja lenni megszűnt, külön tehertörlési intézkedésnek szüksége nem forog fenn. 1868:1. t.-c. 21. §. A kihirdetett határidőnek a fél általi meg nem tartása esetében, s így a fentebbi 20. §. értelmében elrendelt tehertörlés ellen is, semminemű perorvoslatnak helye nincs. 1868:1. t.-c. 22. §. A hirdetményi határidő alatt benyújtott ellenvetések vagy igények tárgyalására a törvényszék határnapot tüz ki, melyre a vállalat képviselője is mindenkor megidézendő. E tárgyaláson a kisajátítás jogosultsága s a kisajátított földterület térfogata nem jöhetnek vitatás alá, hanem a felek csak a következő kérdésekre szorítkoznak: a) jogérvényes-e az egyezség vagy a birói határozat, melynek alapján a kisajátítási ár kiszámíttatott? b) a kiszámítás a kisajátítási ár s a kisajátított területhez képest helyesen történt-e? c) ki, és mely részben van a kártalanítási összeg felvételére jogosítva? d) ha az előjegyzéssel, bekeblezéssel vagy fölülkeblezéssel terhelt földterületnek csak egy része esett kisajátítás alá: szám szerint mennyire olvad le azon tehertétel, amely a fenmaradt területet továbbra is terhelni fogja?