Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 57. §. 59* állapítása tartozik és e törvény 56. §-a részletesen felsorolja mindazt, amit a kártalanítási határozatnak magában kell fog­lalnia. A törvénynek eme rendelkezésében az, hogy a bíróság a kártalanítandó ingatlan részleteket kisajátítottaknak jelentse ki, benn nem foglaltatik, söt ennek kimondása a fentiek szerint a bíróság hatáskörén kivül esik. (C. 909. szept. 21. 2582. sz, Gr. XVI. 208. 1.) 57. §. A törvényszék határozata ellen nemcsak az el­járási formák megsértése miatt, hanem ugyanazon bead­ványban a kártalanítás módjára és mennyiségére nézve is fellebbezésnek van helye, s mindkét esetben másodbirósá­gilag a kir. tábla, harmadbiróságilag pedig a magyar ki­rályi Curia határoz. Ugy az első, mint másodbirósági határozat ellen csak a kézbesítést követő 8 nap alatt lehet felebbezní. Más jogorvoslatnak ez ügyben helye nincs. Ha kisajátítási ügyben a m. bíróság az e.-bíróság határoza­tának egy részét feloldotta és további eljárást rendelt, a m.-bí­róság határozata a tekintetben nem képezheti harmadbirósági elbírálásnak a tárgyát, vájjon a további eljárás helyes alapon lett-e elrendelve. Az alaki jogszabályokon alapuló azon körül­mény azonban, hogy a m.-bíróság határozata a jelzett irányban elbírálás tárgyává nem tehető, a kisajátítási kártalanítás kü­lönleges természeténél fogva nem terjed annyira, hogy akkor, midőn a m.-bíróság határozata egyébként érdemleges elbírálás alá vétetik, a további eljárás kiegészítése azon kérdésre nézve is, melyre a m.-bíróság feloldással határozott, a m.-bíróság ál­tal elrendelt eljárástól függetlenül és ennek érintetlenül hagyá­sával elrendeltessék azon esetre, ha ettől az ügynek költség kí­mélésével gyorsabb és alaposabb elbirálhatása mindkét fél ér­dekében várható. (C. 91. jun. 9. 1366. M. 324.) Minthogy az 1881: XLI. t.-c. 57. §-a kisajátítási ügyekben a tvszék kártalanítási határozata ellen fokozatos fellebbezést enged, az ugyanazon §. végpontjában foglalt azon intézkedés, hogy ez ügyekben más orvoslatnak helye nincs, nem tekinti kizártnak azt, hogy ily ügyekben a felebbezési határidő vétlen elmulasztása esetében a mulasztó fél a felebbezési jogorvoslat érvényesítése céljából az 1881: LIX. t.-c. 61. stb. §§-ai értelmé­ben igazolással élhessen. (C. 93. jan. 10. 11452/92. M. 326.). Azo­nos C. 4739/1912. Kisajátítási eljárásban a szakértői díj kérdésében, akár külön végzésben, akár a kártalanítási határozatban állapíttatik az meg, kétfoku jogorvoslatnak van helye. (C. 910. okt. 18. 4827,. sz„ M. Dt. IV. 225.)

Next

/
Thumbnails
Contents