Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

48 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 36—38. §§. 36. §. A tárgyalásnál jogában áll minden tulajdonosnak a kisajátítási terv ellen s minden telekkönyvi érdekeltnek a felajánlott ár ellen felszólalni, s kifogásait jegyzőkönyvbe vétetni. Ennek elmulasztása azon jogi következménnyel jár, hogy a nem nyilatkozóra nézve: a) közhirdetésnél a kisajátítási terv; b) szabályszerűen teljesített egyéni értesítésnél pedig úgy a kisajátítási terv, mint a felajánlott ár (31. §. h) betű) végleg megállapítottnak s általa elfogadottnak tekintetik. A megjelenés elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. V. ö. 36., 61. §§. V. ö. 1898. jul. 4-én 40.694. sz. KM. rend., a kisajátítási egyéni értesítés tartalma és kézbesítése tárgyában. (1898. R. T. II. 26.). 37. §. Ha a községelőljáróság jelentéséből az tűnik ki, hogy a kisajátítás által érdekelt tulajdonosok között olyanok vannak, kiknek lakhelyét az elöljáróság kipuhatolni nem tudta, vagy akik az országon kivül tartózkodván, a hirdetményről értesítést nem vehettek, s ha az ilyen tulajdonosok a kisajátító fél kérésére egyénileg külön értesítést nem kaptak, ez esetben a bizottság számukra azonnal ügygondnokot nevez, s azt a távollevő fél érdekeinek képviseletére utasítja. Az ügygondnok képviselői jogosultsága a kártalanítás iránti egyezkedésre nem terjed ki. V. ö. 65. §. 38. §. A kitűzött határnapon mindenek előtt a község elöljáróságának, azután sorszám szerint az érdekelteknek észrevételei vétetnek tárgyalás alá. A barátságos egyezség előzetesen mindig megkísértendő, és ha létrejött, jegyzőkönyvbe veendő. Ha nem sikerült, az eljáró bizottság a felek kölcsönös meghallgatása és érveik megfontolása, s a hol szükségesnek látja, nyomban teljesítendő és jegyzőkönyvbe veendő szemle után érdemleges határozatot hoz, melyben határozottan megállapítja, hogy a kisajátítási tervezet mely részben