Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 23. §. 33 tényleg ki nem sajátított részeinek kártalanítása iránt határoztak volna. Eme téves alapokon hozott határozatokat tehát a harmadbiróság érdemileg felül nem bírálhatja. (C. 90. aug. 26. 3601. M. 313.) F. . . . Miklós javára a megállapított kártalanítási öszszegen felül a thasi 40. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt és a csatorna által ketté hasított birtokára való közlekedés céljából létesítendő ut és hid költségeként még 250 frt állapíttatik meg; mert: amidőn kétségtelen, hogy fellebbező F. Miklósnak érintett birtoka e csatorna által két részre osztatik és a kisajátítási tervnek megállapításánál az azon két rész összekötése iránti gondoskodás figyelmen kivül hagyatott, egészen jogos a neve zett birtokosnak a kártalanítási eljárás rendén emelt azon igénye, miszerint ő oly helyzetbe hozassék, hogy kettéhasított birtokán a közlekedés fennakadást ne szenvedjen. (C. 85. dec. 29. 7657. M. 314.) Az az ár, melyen F. Gergely és neje a kérdéses telket 8 év előtt vette, irányadónak annál kevésbé tekintethetik, mert azóta épült fel a szeszgyár s lett a kisajátított terület egy gyártelepnek kiegészítő része; ezen terület értéke nem csupán aszerint határozandó meg, amint éppen a kisajátítás időpontjában használtatott, hanem aszerint is, amint az egy gyártelep kiegészítő részekép az üzlet változó szükségeihez kénest használtatott. (C. 86. okt. 27. 5621. M. 315.) A kisajátításról szóló 1881: XLI. t.-c. rendelkezései sem arra nem adnak törvényes alapot, hogy a kisajátítást szenvedő a kisajátított ingatlan értéke fejében megállapítandó kártalanításon felül az ingatlanán addig gyakorolt iparüzletének tovább nem folytathatása cimén külön kártalanításban részesíttessék, sem pedig arra, hogy a kisajátítást szenvedőnek ily cimü kártalanítási igénye valamely későbbi peres eljárás útjára utaltassék. (C. 2742/1918. sz. E. H.) A kisajátított ingatlanon levő üzlethelyiség bérbeadásának elmaradása folytán szenvedett anyagi hátrányra a kisajátítási kártalaníás nem terjed ki. (C. 1915. szept. 1. Pk. VII. 6472/1915. sz. M. Dt. IX. 297 1.) Az, hogy bizonyos helyen árvizek esetében homoklerakodás áll be, ennek a földnek nem rendeltetésszerű állandó jövedelme, melynek fenntartását a tulajdonos követelheti, hanem tisztán a véletlentől függő előny, melynek bekövetkezése az árvizek elmaradása, vizi művek beépítése, vagy a vízfolyás (vizár) természetes változása folytán bármikor csökkenhet, sőt egészen meg is szünhetik; az ilyen bizonytalan előny pedig nem alkalmas arra, hogy az magának a földnek értékét maradandóan növelje, vagy önálló értéktárgynak tekintessék és így ezért a kisajátító kártalanítása jogosan nem kötelezhető. (C. 5627/913. sz. Gr. XVI. 683.) Ha a kisajátító a közigazgatási hatóság hozzájárulásával Dr. Nizsalovszky: Magánjog II. 3