Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 13. §. 21 1. Külbirtoknál: a) ha a birtoktestnek felülmaradó része a kisajátítás következtében használhatatlanná válik; b) ha a íelülmaradó rész a kisajátítás alá vett egész birtoktest területének egy negyedénél kisebb- — E jog nem illeti meg a tulajdonost azon határokon, melyeken a tagosítás még nem történt meg, kivéve ha a kisajátítandó terület olyan minőségű, hogy az tagosítás utján kicserélésnek tárgyát nem képezi (gyümölcsös, szőlő s. t. eff.) ; c) ha a birtoktest a kisajátítás által több részre daraboltatik fel, a tulajdonos a kisajátítást a birtoktestnek csak azon részére követelheti, melyre nézve az a) vagy b) pontok alatt elősorolt feltételek fennforognak. 2. Beltelkeknél: a) ha valamely gazdasági, gyári, vagy iparüzlethez tartozó több épület közül egy, vagy az azokhoz tartozó telek egy része esik kisajátítás alá, s ez által a fennállott üzlet lehetetlenné válik; fej ha a telekkel kapcsolatban volt valamely jog vagy üzlet gyakorlatától a tulajdonos a kisajátítás által egészen megfosztatnék, vagy annak használata, illetőleg folytatása ietemesen költségesebbé válnék. Az utóbbi a) és b) pont alatt felsorolt esetekben a tulajdonosnak a kisajátítás követelése iránti joga megszűnik, ha a kisajátító a birtoktestet egy azzal érintkezésben levő más területtel olykép ajánlkozik kiegészíteni, hogy az egy részének kisajátítása után is előbbi céljának bsbvonyíthatólag meg fog felelni, s ha ez esetben a kisajátítás alá veendő építmény helyett ugyanolyan építménynek előállítására vagy teljes készpénzbeli kárpótlására ajánlkozik. V. ö. 26. §. utolsó bekezd. Annak a kérdésnek eldöntése, vájjon a kisajátított területből visszamaradt rész részben, avagy egészben hasznavehetetlenné vált és ennek folytán a kisajátítást szenvedő fél kívánságára szintén kisajátítandó-e avagy nem, nem a kártalanítási eljárásra, hanem az azt megelőzött közigazgatási eljárásra tartozik. (C. 1915. nov. 17. PK. VII. 68521/1915. sz. M. Dt. X. 169. 1.)