Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

12 Mt. 432. §. Ingatlan kisajátítása. 11. állami épületek és intézetek létesítésére és a szabadságvesztés-büntetés végrehajtására rendelt épületek és intézetek biztosságának eszközlésére; 12. a fentebbi pontokban elősorolt vállalatok (munkálatok) nagyobbítására vagy célszerűbb berendezésére; 13. mindazon esetekben, melyekben a kisajátítást külön törvény állapítja meg. Az 1881: XLI. t.-c. (88. §.) hatályon kívül helyezi a kisajátításáról szóló 1868: LV. és a kisajátításról Budapeseten különösen rendelkező 1868: LVI. t.-cikket. A kisajátításra vonatkozó korábbi törvényekről v. ö. 1836: XXV. t.-c. 3. §.; 1840: XXXVIII. t.-c. 5„ 6. §§. Kisajátítást engedélyeznek — az egyes vasutak engedményokmányaitól eltekintve — a következő törvénycikkek: 1871: XLII. t.-c. 2., 3. §§., 1872: IX. t.-c. 3. §., 1872: XIII. t.-c. 1. §.; 1873: XXX. t.-c. 5. §.; 1876: XIV. t.-c. 12. §.; 1881: XXI. t.-c. 49. §. A beerdősítésre engedélyezett kisajátításról v. ö. az erdőtörvény (1879: XXXI. t.-c.) 174. §-át, a tutajozás és fausztatás céljából szükséges kisajátításról pedig u. a. törvény 198. §-át. Üzlet kisajátításáról v. ö. az ipartörvény (1884: XVII. t.-c.) 36— 39. §§-ait. A műemlékek fenntartása céljából szükséges kisajátításról v. ö. 1881: XXIX. t.-c. 5., 10. §§. V. ö. a helyi érdekű vasutakról rendelkező 1880: XXXI. t.-c. 5. és 11. §§-ait és az azt módosító 1888: IV, t.-c. 5. és 8. §§-ait, továbbá a győri ágyúgyár és a hozzátartozó lőtér létesítéséhez szükséges területekre 1915:XXI. t.-c. 6. §.; hadi temetőkre: 1917:VII. t.-c. 6. §.; Gyöngyös város újjáépítésére: 1918: XXIII. t.-c. 7—13. §§.; kislakások építésére: 1921: LI. t.-c. 4. §.; a testnevelés céljára szolgáló ingatlanokra: 1921: LIII. t.-c. 6. §.; a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítésére: 1926: VII. t.-c. 10. §.; a polgári iskolák tekintetében: 1927: XII. t.-c. 14. §. L. továbbá a vizjogról szóló 1885: XXIII. t.-c.-nek és az 1913: XVIII. t.-cnek a kisajátításra vonatkozó rendelkezéseit (1885: XXIII. t.-c. 7., 12., 43., 56., 59—67., 82., 129—132., 160—169. §§., 1913: XVIII. t.-c. 5., 11., 23., 24., 25. §.) A halászati törvény engedélyezte kisajátításokról v. ö. 1888: XIX. t.-c. 13—17., 48—61. §§-ait. A gyárak és ipartelepek javára elrendelhető kisajátításról: 1907: III. t.-c. 8. §. A volt naszódvidéki községi erdők tekintetében engedélyezett kisajátítási jogról v. ö. 1890: XIX. t.-c. 2. §. A fő- és székvárosban két állami Dunahid építéséhez szükséges kisajátításokról v. ö. 1893: XIV. t.-c. 3., 4. §§. Az állandó, valamint az átvonuló beszállásolásoknál szükséges gyakorlóterek, elemi lőterek, lovaglóterek, fürdőhelyek és lóusztatók számára szükséges kisajátításról v. ö. 1895: XXXVIII. t.-c. 12. ;§. A kedvezményes gyárak és iparvállalatok javára való kisajátításáról: v. ö. 1899: XLIX. t.-c. 7. §. A bányamiveléssel kap-