Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 509. §. Ősiségi nyiltparancs. 261 Ellenben az említett fiscusoknak sem áll jogában ilynemű háramlási igényeket magánosok ellen érvényesítehetni, és ezen szabály csupán olyas javak vagy jogok tekintetében szenved kivételt, melyeknek birtokbavételében a jogosítottak valamely hatályba lépett özvegyi vagy hajadon jog (jus viduale, jus capillare) által gátoltattak. 4. §. Magánosok egymás között, a javak vagy jogok birtokát királyi adományozások, valamint egyéb királyi szabadalmak és birói Ítéletek nyomán semmiféle újonnan indítandó perekkel úgymint: tiszta iktatás miatti (ex puritate statutionis), alattomos és csalárd iktatás miatti (ob clandestinam et fraudulentam .statutionem), az ellenmondás ellenére elfoglalt jószág visszaszerzése végett (ad revindicationem bonorum contra contradictionem statutioni oppositam occupatorum), az ellenmondás okának adása vagy elfogadása végett (ad dandam vei recipiendam contradictionis rationem), nádori okmány megerötelenítése végetti (ad evertendam palatinalem donationem), joggyökösségbőli (ex radicalitate juris), jogbeli arányosítási (proportionalis ex jure), a szabadalommal nem biró korcsma, mészárszék, vám vagy rév eltörlése végetti (ad sublationem educilli, macelli, telonii vei nauli non privilegiati) és semmiféle iktatásbeli (ex statutione) s jogperrel (ex jure) meg nem támadhatják. II. FEJEZET. Az eddigi törvényeknek az örökösödés és házassági szerződések tekintetébeni alkalmazásáról. 5. §. Az általános polgári törvénykönyv hatálybalépte napjától kezdve az öröklött s szerzett, az adományi és más vagyon, s a fi- és leányág közötti különbség, sem az élők közötti vagy a halálesetérei rendelkezhetési jogra, sem pedig a törvényes örökösödésre befolyással nem bir. Az általános polgári törvénykönyvnek az örökösödést tárgyazó rendeletei a vagyon és személyek minden nemeire kiterjednek. A csupán fiágat illető ősi nemesi javak jelenlegi birtokosainak azonban megengedtetik, miszerint az általános polgári törvénykönyv hatálybaléptétől számítva, legföllebb három év alatt ezen jószágokról végrendeleaileg a fhutódok javára oly joghatállyal intézkedhessenek, hogy