Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 502. §. Telek alkotórésze. 249 tés azoknak a hitelezőknek a jogait, akik arra az ingatlanra, amelybe a kérdéses ingó beépíttetett, jelzálogot szereztek, nem érinti. (B. t. 1914. jun. 2. G. 29. sz„ Té. XVIII. 254. 1.) A ki nem bányászott kőszén az ingatlannak nem tartozéka, hanem annak alkotórésze, amely mint ilyen a magyar jog szerint, eltekintve itt a bányajog szabályaitól, az eladott ingatlannal együtt átruháztatik. (C. 2986/1911. sz. Gr. XIV. 238.) 502. §. Nem alkotórésze a teleknek s mint ilyen külön lehet tulajdon vagy más dologi jog tárgya a földdel csupán múló célra összekapcsolt dolog, valamint nem alkotórész az olyan építmény, viz-, gáz-, villanyvezeték vagy egyéb olyan berendezés sem, amelyet valaki a telket terhelő jogának gyakorlásában kapcsolt össze a telekkel. Nem alkotórészei a teleknek különösen a kunyhók, sátrak, barakkok és efféle építmények, amelyeket állandó kapcsolat szándéka nélkül létesítenek a telken. Nem alkotórésze az épületnek a csak múló célra beillesztett dolog. Fennálló jogunkkal érdemben megegyezik. Az alkotórész és tartozék tekintetében a szóhasználat rendszerint nem kielégítő. V. ö. Mt. 437. és 438. §. j. Szolgalom céljára létesített szerelvény tekintetében v. ö. Mt. 613. §. V. ö. az előbbi §-nál közölt joggyakorlatot. Tartozéknak tekintendő az a dolog, amely a fődologgal olyan állandó kapcsolatba hozatik, hogy annak céljaira szolgál. Ez értelemben a mezőgazdasági birtokon épített magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda-alapzattal birnak. a mezőgazdasági birtok tartozékai. Nem változtat ezen az, hogy az 1881: LX. t.-c. 149. §-a csak azokat a tartozékokat jelöli meg a kikiáltási áron elárverezetteknek, amelyek az ingatlantól állaguk sérelme, vagy nevezetes csökkenés nélkül el nem választhatók, mert nincs megállapítva arra nézve a tényállás- hogy a zálogolási jegyzőkönyv tartalma szerint talpra épített faoldalu, zsindelyekkel fedett magtárak és csűr állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül az ingatlantól elválaszthatók volnának. (C. 1905. okt. 4. I. G. 144.) A tartozék elnevezés a forgalomban különböző értelemben használtatik, sőt tételes törvényeink is azt különféle értelemben használják. . , Azok az ingók is, melyek rendeltetésük és a fődologhoz való külső viszonyuknál fogva az ingatlan tartozékául jelentkeznek (itt gazd. felszerelésről volt szó) más. az ingatlan tulajdonosától különböző személy tulajdonát képezhetik. (C. 96. márc. 23. I. G. 6. M. 12.612.)