Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 498. §. Közös ingatlan birtoka. 235 tokbaadása iránt indított birtokper a közösség előzetes megszüntetését és valamennyi telekkönyvi tulajdonostárs perben állását szükségkép nem követeli, illetve az ily birtokper valamennyi telekkönyvi tulajdonostárs perbenállása nélkül is elbírálható, annyival inkább, minthogy ez a kereseti kérelem harmadik személynek telekkönyvszerüen fennálló tulajdonjogát nem érinti. — Curia: Hhagyja indokai alapján és azért, mert felperesek a kérdéses ingatlannak telekkönyvileg kitüntetett meghatározott arányban tulajdonosai és így jogosítva vannak, végrehajtható ítélet alapjául szolgáló annak a kérelemnek előterjesztésére, hogy alperes a felpereseket az őket megillető tulajdoni arányban a közös birtokba bebocsássa. (C. 98. febr. 10. 5183/97. M. 14.851.). Közös tulajdon esetében az actio negatoriát megindíthatja bármely tulajdonostárs a többiek hozzájárulása nélkül is. (C 87. márc. 30. 5913/86.). A tulajdonostársak bármelyikének jogában áll tulajdonjogának védelmére bárkivel szemben is perrel fellépni. (C. 1916. nov. 7. P. VII. 4479/1916. sz. M. Dt. XI. 122. L). Az olyan ítéletnek, amely az ingatlannak közös birtokba bocsátására kötelezést tartalmaz, eleget tett a marasztalt fél, amidőn ellenfelének közös birtokba lépése ellen sem eleve nem tiltakozott, sem ellenszegülési szándékot nem nyilvánított, ellenkezőleg a perbeli ellenfél birtokba lépésének eltűrése iránt készségét a község birája előtt is kijelentette. (C. 907. október 29. 7805/906. sz.). 498. §. Ha a tulajdonostársak közös ingatlanuk birtokát természetben megosztják, bármelyikük a maga elkülönített része tekintetében önállóan érvényesítheti a tulajdonból folyó követeléseket. Fennálló jogunkkal megegyezik. Építményi jog tekintetében v. ö. Mt. 711. §. Alperesek a peres ingatlant a tulajdonostársak közt létrejött osztályegyezség alapján tartják birtokukban, és így felperesek a saját, illetve jogelődeik tényével szemben, bekebelezett tulajdonjoguk dacára, nincsenek jogosítva az ingatlan birtokát és vesztett hasznát az alperesektől követelni. (C. 97. szept. 30. 1650. M. 14.847.) Az, ki valamely ingatlan bizonyos részét kéri megítéltetni, azt helyiség szerint meg kell jelölnie, és a felosztás mikénti létesítésére térrajzot csatolni tartozik, mert ellenesetben keresete felett végrehajtható ítélet hozható nem lévén, azzal elutasítandó. (C. 1876. szept. 26. 8869. sz.) Közös tulajdon esetében a tulajdonostársak, ha nem egyeznek meg a tényleges megosztás szerint leendő birtoklásban, az