Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 495. §. Negatoria actio. 233 állatokat gondatlanságból bemenni enged vagy betiltott mezei utat használ . . . A pénzbüntetés tekintetében v. ö. 1928: X. t.-c. 2. és 5-7. §§. Az actio negatoria a tulajdon szabadságának védelmére irányul és akkor fog helyet, ha valaki másnak tulajdonát tettleg korlátolja, vagy azon valamely korlátoló jogot, pl. szolgalmat, gyakorolni akar. E keresetnél a tulajdon szabadsága nem igényel bizonyítást, hanem alperes tartozik a korlátoló jog, a szolgalom fennállását igazolni, s pedig még akkor is, ha annak birtokában van, és ezen birtokban sommás visszahelyezési per folyamán birói itélét által oltalmaztatott. (C. 87. márc. 30. 5913/86.). A vasút felperes kültelkének szomszédságában levő saját kültelkén őrházat építtetett és megállóhelyet létesített. A vasutat igénybevevő utasok és a váltóőr felperes ingatlanán keresztüljártak. A Kúria kötelezte a vasutat, hogy a megállóhely területét oly kerítéssel lássa el, mely felperes háborítatlan birtoklásának biztosítására alkalmas. (C. 1917. máj. 15. P. II. 1029/1917. sz. Mt. Dt. XI. 273. 1.). A felebbezési bíróság a tárgyalás és bizonyítás egész anyagának szorgos méltatása mellett, s a meggyőződését előidéző okok tüzetes felsorolása mellett állapította meg, hogy az alperes méhészete által felperes gazdaságában három év alatt hat esetben történt a méhek csípése által háborítás, s ebből az irányadó tényállásból helyesen vonta le a kir. törvényszék azt a. következtetést, hogy a helyi viszonyokhoz képest, a kicsinyben űzött szokásos méhészetnek terjedelmét meg nem haladó ezen gazdasági üzem által felperes szomszédos gazdaságában okozott háborítás nem állandó jellegű, s hogy az csak elszigetelten és szórványosan előfordulónak tekinthető. A háborítások szórványos volta esetén is, alperesnek az egyes esetekből felperesre háruló károk megtérítése iránti kötelezettségének megállapítására megvan a kellő alap. (B. t. 1914. máj. 20. G. 282. sz. Té. XVIII. 260. 1.). Felperes kereseti előadása szerint az általa hirdetési célra bérelt ház oldalfalát, az alperes a főváros területén elhelyezett üzletikirakat-szekrénnyel jogtalanul elfedte. E szerint a kereset a tulajdonjog kizárólagosságán alapszik (Actio negatoria). Ily keresetet azonban csakis a tulajdonos lévén jogosítva indítani, a keresetet elutasító felebbezési bíróság ítélete ellen irányuló felülvizsgálati kérelemnek helyt adni nem lehetett. (B. t. 1914. nov. 13. G. 904. sz. Té. XIX. 106. 1.). Az a vevő, aki a két telek kölcsönös fekvését, az ablakok és pincebejárat elhelyezését a vételkor ismerte, rem hivatkozhatik arra hogy a szolgalmi jog a telekkönyvbe nincs bejegyezve. (C. 1926. jan. 12. P. I. 9/1925. sz. M. Dt. XIX. 91. 1.)