Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

6 Bevezetés. lentétesen is (pl. 88. §. b) és c) pontok szemben az osztrák ptkönyv 449. és 450. §-aival). //. A dologjoggal kapcsolatos ujabb külön törvények és jogszabályok. Habár a dologjog, mint az általános polgári törvénykönyv szerves része, egészében nem nyert még törvényhozási szabályozást, az 1868. év óta mégis számos külön törvény és egyéb jogszabály keletkezett, amely a dologjog egyes részleteivel néha mellékesen foglalkozik, de néha elvi kijelentéseket is tesz, amelyeknek külön törvénybe felvételét csak az általános polgári törvénykönyv hiányával lehet indokolni. Ezeknek a külön törvényeknek és egyéb jogszabályoknak kimerítő felsorolása és dologjogi tartalmuk kiemelése s csoportosítása nagyban előmozdítaná az érvényben volt és a most érvényes jog részletes feltüntetését és a tervezet dologjogi szabályainak jogtörténeti szempontból való megítélésénél jó szolgálatot tenne; annál inkább, mivel azok egyenesen kijelentett, de még következtetés utján levonható tételei is, kétségtelen befolyást gyakoroltak ujabb birói gyakorlatunk dologjogi részének képződésére és fejlődésére. Mindamellett az anyag tömeges volta miatt le kell mondani az ily felsorolásról és a tartalom ily részletes előadásáról és be kell érni annak rövides jelzésével, hogy egyes dologjogi matériákkal főleg mely törvények foglalkoznak. így: a telek alkotórészeiről (T. 491—495. §§., Mt. 501—502. §§.) szólnak az 1868: LIV. t.-c, 421. §., az 1883: XX. t.-c, az 1885: XXIII. t.-c. 2., 3., 5. §§.; a jogról, mint a telek alkotórészéről (T. 493. §., Mt. 500. §.) az 1872: VI. t.-c, az 1883: XX. t.-c, az 1888: XIX. t.-c; a birtokról és a birtok hatályáról (T. 505., 507—509., 655. §§., Mt. 443—470., 479—498. §§.), az 1886: XXIX. t.-c 15—19. §§., az 1889: XXXVIII. t.-c. 5—9. §§., az 1891: XVI. t.-c. 15. §., az 1892: XXIX. t-c, telekkönyvileg bejegyezhető kötelmi jogról (T. 527., 1490. §§., Mt. 518. §.), az 1894: V. t.-c. 17. §.; a tulajdon tartalmáról (T. 560. §., Mt. 431. §.), az 1894: XII. t.-c. 1. §., az elidegenítés tilalmáról (T. 565. §., Mt. 510., 511. §§.), az 1879: XXXI. t.-c. 175., 176. §§.; a kisajátításról (Terv. 570., 571. §§., Mt. 432. §.), az 1868: LV. t.-c, az 1868: LVI. t.-c, az 1873: XX. t.-c. 1. §., az 1873: XXII. t.-c. 2., 5. §§., az 1874: XI. t.-c. 5. §., az 1876: XIV. t.-c. 12. §., az 1879: XIX. t.-c, az 1879: XXXI. t.-c. 174. §., az 1879: XXXVI. t.-c. 8., 55., 56. §§., az 1881: XXXIX. t.-c, az 1881: XLI. t.-c, az 1884: XVII. t.-c, az 1890: I. t.-c, az 1898: VII. t.-c; a tulajdon egyéb korlátozásairól (T. 571—573. §§., Mt, 509—538. §§.), az 1873: XXIX. t.-c. 3.. 5., 6. §§., az 1879: XXXI. %-C, az 1881: XXXIX. t.-c, az 1881: LX. t.-c. 156. §., az 1883: