Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 493. §. A hirlohos visszatartási joga. 229 A felperesek a birtokbaadást a telekkönyvi tulajdonuknál iogva csakis akkor követelhetik az alperesektől, ha azokat az összegeket, amelyeket a peres belsőségre a felperesek javára történt beruházások által teljesítettek, az alpereseknek megtérítik. Nincs azonban megállható alapja a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt ama döntésnek, hogy amennyiben a felperesek a beruházások értékének megtérítését az ítéletben megszabott teljesítési idő alatt elmulasztanák, ennek folyományaként úgy tekintendők, mint akik a telekkönyvi tulajdonjogukról az alperesek javára lemondottak. Erre vonatkozó vélelem nincs, és nincs oly jogszabály, hogy az ingatlan tulajdonosától a megbízás nélkül teljesített beruházások értéke visszatérítésének elmulasztása miatt tulajdonjogot elvonni lehetne. A mulasztás a felperesekre csak azzal a joghátránnyal jár, hogy a beruházások értékének megtérítése előtt az ingatlan birtokbaadását végrehajtásilag nem szorgalmazhatják. (C. V. 1610/1926. 1927. febr. 18. J. H. I. 434. sorsz.). Ahol olyan dolgok és olyan jogok visszaszolgáltatásáról van szó, amelynek nyilvánvaló erőszakosság és a kiadásra kötelezett személy tudtával elkövetett tilos cselekmény következtében kerültek a kiadásra kötelezett személy birtokába, — vagyis ahol a kiadásra kötelezett feleket birtokuk szerzésekor rosszhiszeműség terheli, — ott a kiadásra kötelezett feleket a kiadandó dolgokra tett szükséges költekezéseik megtérítésére vonatkozó igényeik sem mentesíthetik a kiadás kötelezettsége alól. Visszatartási jog csak az olyan birtokost illetheti, aki a birtokot jóhiszeműen szerezte. Aki a dolgot jogtalan erőszak utján, vagy áluton szerezte meg, az a dolgot nem tarthatja vissza azon a címen, hogy a jogtalan szerzés után a dologra szükséges beruházást eszközölt, mert különben jogellenes cselekményéből, a rosszhiszemű birtokbavételből nyerne jogot követelésének biztosítására. Ilyen beruházások esetében a rosszhiszemű birtokos a dologra hasznosan fordított költségeit egyáltalán nem követelheti; a szükséges költségeket követelheti ugyan, de nem mint birtokos, hanem csak mint megbízás nélküli ügyvivő, tehát nem a birtokkal kapcsolatos és attól el nem választott alapon, hanem attól független alapon, ami abból is következik, hogy jogtalan alapból (rosszhiszemű birtokszerzésből) a rosszhiszemű félre nézve jogos követelés nem származhatik. (C: 3465/1921. M. Tára. III. 142. 1.). 493. §. Ha a birtokos a dolgot a tulajdonosnak még nem adta ki, a költségmegtérítésül követelt összeg közlésével felhívhatja őt, hogy megfelelő határidő alatt fizesse meg az összeget a dolog kiadása ellenében. A birtokos a határidő eredménytelen elteltével a zálogjog vagy a jel-