Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

220 Mt. 482. §. Jóhiszemű birtokos. zik; de jogszabály az is, hogy a kárban tett kereset időpontjával a jóhiszemű birtokos is rosszhiszemüvel egyenlő elbánás alá esik és az okozott kárért szavatol. (C. 906. ápr. 23. I. G. 165.) A hatálytalan adásvételi szerződés alapján átadott ingatlanoknak kibocsátását a vevőtől csak akkor lehet követelni, ha ennek az általa kifizetett vételár visszatéríttetik. Ennek megtörténte előtt a vevő birtoklása rosszhiszeműnek nem tekinthető, és ő elvont haszon megtérítésére nem kötelezhető. (C. 907. dec. 31. 891. sz„ M. Dt. II. 83.). Alp. birói intézkedés alapján lévén birtokban, jóhiszemű birtokosnak tekintendő és mint ilyen a beszedett hasznot viszszatéríteni nem tartozik. (C. 94. jun. 12. 5777/93. M. 12.175.). A kereset beadásáig jóhiszemünek tekintendő azon birtokos, akinek az árverés alá került ingatlan birtok határait az árverés előtt maguk a végrehajtást szenvedők jelölték meg, s aki e megjelöléshez képest a végrehajtást szenvedőknek, köztük a felperesnek is tudtával és beleegyezésével lépett be az árverés után mint vevő az ingatlan birtokába. (C. 1904. okt. 3. 4103.). Jóhiszemű birtokos az ingatlan beszedett jövedelmét megtéríteni nem köteles (C. 91. febr. 5. 6879/90.). A jóhiszemű birtokos az elvont hasznokat megtarthatja (C. 95. máj. 15. 3120. M. 12.574.). Marosvásárhelyi tábla: Tekintve, hogy más kárával senki sem gazdagodhatik és hogy az alperes csődtömeg ezen keresetlevél kézbesítése után mindenesetre rosszhiszemű perlekedőnek mutatkozik, mindezeknél fogva az alperes csődtömeget az évenkint haszonértéknek megtérítésére kötelezni kellett. — Curia: Helybenhagyja (587/82.). Öröklési perben az egyik örököstárs birtokának jó- vagy rosszhiszeműsége kérdés tárgyát nem képezheti és kihatással nincs az elvont hasznok megtérítésének mérvére nézve (C. 6457/85.). Budapesti tábla: A keresetlevélnek kézbesítésétől számítva a jóhiszemű birtokos is a rosszhiszemüvel egyenlő elbánás alá esik. vagyis az elvont hasznot megtéríteni tartozik. (89. szept. 3. 4894 ) — Curia: Hhagyja azzal a változtatással, hogy a kereset indításától kezdve alp. a birtoklás tekintetében jóhiszeműséggel többé nem védekezhetik stb. (90. márc. 5. 9041/89.). — Azonos: Budapesti tábla: 83. ápr. 18. 57256/82. Szerződés alapján, az eladó ténye folytán birtokba jutott vevő jogszerű és jóhiszemű birtokosnak tekintendő és mint ilyen az adásvétel tárgyából húzott hasznokat magának megtarthatja és azokat az eladónak megtéríteni nem köteles. [C.s 3640/1921. M. Tára III. 193. 1.) Jogszabály, hogy a különben jóhiszemű birtokszerző egyenlő módon felel azzal, aki a birtokot nem szerezte jóhiszeműen, attól az időponttól fogva, mikor a tulajdonos a tulajdoni követelés iránti pert ellene megindította, minthogy pedig felperes az