Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 479. §. Tkvi. tulajdonos tulajdoni igénye. 213 nek meghiúsítása céljából, hanem azon az alapon is, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy arra másnak kétségtelen jogos tulajdoni igénye van. (C. polgári jogegys. tanácsának 3. sz. döntvénye.) Általános jogszabály az, hogy a tkvi tulajdonos, a tulajdonát képező ingatlannak birtokát jogosított követelni, és ezt a jogát mindaddig gyakorolhatja, mig tulajdonjogára nézve a tkjkvi állapot meg nem változtatik. A felperes tulajdonjogából folyó birtoklási jognak megítélését a felperesnek az I. rendű alperes által vitatott állítólagos rosszhiszeműsége sem gátolhatja és pedig annál kevésbbé, mivel a felperes tagadásával szemben nem nvert beigazolást az, hogy a kereseti ingatlan megvételekor felperes tudomással birt volna arról, hogy az megelőzően már másnak adatott el. (C. 99. jan. 19. 4228/98. M. 16.046.) A telekkönyvi tulajdonos a tulajdonaként feltüntetett ingatlan birtokát követelni csak az esetben jogosult, ha a telekkönyvi tulajdon megszerzésénél jóhiszemüleg járt el; a szerzés nem tekinthető jóhiszemünek, ha a szerző ugyanazon községben lakván, melyben az ingatlan fekszik, a tényleges birtokállapotról meggyőződést szerezni elmulasztja. (C. 902. szept. 11. 6771.) Tekintve, hogy az alperesnek azt az állítását, hogy felperes D. H. fiát a közös atya D. Mihály utáni örökségre nézve teljesen kielégítette, bizonyította, tekintve, hogy az tjkvben felvett és a közös édesatya tulajdonát képezett ingatlanokat az alperes a közös édesatyának halálától számítva 29 éve, a közös édesanvának halálától számítva pedig 26 éve háborítatlanul kizárólag birta, már pedig fel sem tehető, hogy az ugyanabban a községben lakó és férjnél levő felperes évtizedeken át örökségi jutalékának birtokba adását ne követelje, ha arra nézve ki nem egyezett s azt alperesnek át nem engedte volna . . . mindezeknél fogva felperes pusztán a nyilvánkönyvi állapotra fektetett birtokkeresetével elutasítandó és alperes viszontkeresetének a rendelkező rész szerint hely adandó volt. (C. 902. jun. 20. 1335. M. 19.512.) Zilahi tszék: Jogszabály az, hogy a korlátlan tkvi tulajdonos a tulajdonaként kitüntetett ingatlan birtoklását, mint a tulajdonjog folyományát követelni csak abban az esetben jogosult, ha a tulajdonjog megszerzésénél jóhiszemüleg járt el. (1901. máj. 29. 1468/901. sz.) A másodbiróság Ítélete felhívott indokai alapján helybenhagyatik. (C. 1902. szept. 11. 6771/901.) Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát sem illeti meg az ingatlan birtoka, ha tulajdonjog szerzése nem nyugszik jogszerű alapon s ezért elvont haszon cimén a birtokos ellen nem léphet fel, tekintet nélkül arra, hogy a birtokost illeti-e a tulajdonjog vaev sem. (C. 1923. szept. 19. P. VI. 6895/1922. sz. M. Dt. XVI. 159. 1.)