Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
Mt. 471—472. §§. Gyümölcs, haszon. 205 időponttól kezdődőleg lesz önálló követeléssé s mint ilyen tartozik az ingók közé. (B. t. 1914. jan. 20. 9913. G. 870. sz. Té. XVIII. 133. 1.) 473. §. A dolog hasznai: a gyümölcs és minden más előny, amelyet a dolog használása nyújt. Fennálló jogunkkal megegyezik. A haszon kifejezés mint a gyümölcsöt is magában foglaló fogalom nincs általánosan elterjedve. A dolog használásából eredő és a gyümölcs fogalma alá nem eső előnyt is szokták „haszon"-ként megjelölni. Hasznok kiadása: Mt. 481—488. §§. Haszonélvezőt megillető hasznok: 638., 639. és 645. §. Záloghitelező haszonvétele: 859. §. 474. §. Ha a tulajdonos rendelkezése alapján vagy egyéb alapon más személy van jogosítva arra, hogy bizonyos időtől kezdve vagy bizonyos ideig szedje a dolog gyümölcseit, a gyümölcsszedésre jogosultat, amennyiben a törvényből vagy a felek rendelkezéséből más nem következik, a gyümölcsök a következő megosztás szerint illetik: 1. mezőgazdasági ingatlan terményeiből az a rész, amely a jogosultság tartamára a gazdasági évhez viszonyított arányában a jogosultra esik; 2. erdő fájából és bánya termékeiből annyi, amenynyi az üzemterv szerint, üzemterv hiányában pedig a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jogosultság tartamának megfelel; 3. más termény és termék annyiban, amennyiben a dologtól a jogosultság idejében vált el; 4. a dolog használatának vagy a gyümölcsszedésnek átengedéséért járó haszonbérből, bérből vagy egyéb viszont szolgáltatásból, a kamatból vagy rendesen ismétlődő más bevételből álló hozadéknak a jogosultság tartamára eső aránylagos része, jogviszony alapján hozadékul járó másnemű haszon pedig annyiban, amennyiben a jogosultság idejében vált esedékessé. Fennálló jogunkban ily összefoglaló szabály nincsen. Általános tétel mégis a 3. és 4. pont alatti. Az 1. alattival szemben az áll, hogy a függő termés az uj jogosultat illeti, de a régi:
