Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 464. §. Jogkérdés visszahelyezés! perben. 193 Alperes a saját telke íeletti légür használatára is jogosítva lévén, azáltal, hogy a saját telke feletti légürt beépítette, bir­tokháborítást nem követett el. (C. 95. márc. 22. 9312. M. 12.190.) Felperes perbeli előadása szerint alperesek az által hábo­rították meg felperest birtokában, hogy alperesek a felperesek . . . ingatlanához tartozó kert körül kőfalat építtetve, azt elfog­lalták. Minthogy azonban alperesek a kérdéses kőfalat csakis az illetékes közigazgatási hatóság engedélyével építhették, fel­peres tartozott volna bebizonyítani, hogy ő ezen építkezés ellen akár személyesen, akár megbízottja által annak idején tiltako­zott, és hogy alperesek a tiltakozás ellenére folytatták az épít­kezést (C. 91. jul. 8. 4873.). — Azonos: C. 92. máj. 10. 1164/92. A birtokvédelem nemcsak a birtokában megháborított bir­tokost, hanem megilleti azt is, aki valamely dolgot a tulajdonos beleegyezésével, (pl. haszonbérlet esetén) vagy hatósági intézke­dés folytán saját nevében kezel és használ. Azon körülmény, hogy a kérdéses föld felperes gyermekei s így részben alperes tulajdonát képezi, s hogy felperes annak birtokát gyermekei kiskorúsága tartamára kapta a gyámhatóságtól, és azon tény­körülmény, hogy felperes gyermekei nagykorúak lévén, a bir­tokhoz igénnyel birnak, mint olyan jogkérdés, melynek elbírá­lása a sommás visszahelyezési per keretébe nem tartozik, alpe­rest nem jogosítja fel arra. hogy a föld birtokába felperes ki­szorításával, magát önhatalmúlag behelyezze. (C. 94. febr. 22. 10,277/93. M. 12,196.). Bíróságon kivül árverés kitűzése az erdőkitermelő birtoká­ban levő kitermelt famennyiségre az erdőtulajdonos részéről: birtokháborítás; az emiatt indított birtokperben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy az erdőtulajdonos a kitermelési szerződés alaoján jogosítva volt-e az árverés kitűzésére. (C. 1916. dec. 5. P. II. 4328/1916. sz. M. Dt. 134. 1.) Mivel pedig az ilyen perben azt kell eldönteni, vájjon a használatra megszabott időtartam lejárt-e vagy sem, hogy azután a vitás időtartam megállapítása után a birtokviszony — a dologi jogviszony érintése nélkül — rendezhető legyen: a jelen perben is, a felebbezési bíróság megállapította tényállás nyomán a felül­vizsgálati bíróság azt vizsgálta, vájjon az az idő, melynek tar­tamára felperesek a visszabocsátani kért ingatlant alperesnek átengedték, lejárt-e vagy sem? A felülvizsgálati bíróság az első­biróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott és annak bizo­nyítás felvételére alapított ténymegállapításából úgy találta, hogy felperesek, kik közül J. Lázárt és Gyulát eskü alatt hallgattak ki, vallomásaikkal és beszolgáltatott okirati bi­zonyítékaikkal, nevezetesen nagyatyjuk végrendeletének be­mutatásával eleget tettek ama bizonyító kötelességüknek, hogy alperes őket a szóban forgó ingatlan birtokától akaratuk elle­nére megfosztotta, azáltal, hogy azt a szokásos bucsumegvendé­gelés idején túl is, amely időre és amely célból azt neki kífeje­Dr. Nizsalovszky: Magánjog II. 13

Next

/
Thumbnails
Contents