Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

176 Mt. 462. §. Sommás visszahelyezés. 1807: XIII. t.-c, az erőszakosan kivetettek visszahelyezéséről. A javak és bármiféle ingatlan jószágok vagy akár az ingóságok erőszakos elfoglalásának is megakadályozása, ilyenképen az 1802: XXII. t.-c. magyarázata s illetve bővebb kiterjesztése végett javasolják a karok és rendek: 1. §. Hogy az erőszakosan kivetettek visszahelyezése esetében az idézett t.-c. által előirt módon eljáró alispán, a feleknek amennyiben a szomszéd vagy távolabb eső vármegyékben laknának, az 1613: XXXIV. t.-c.4) értelmében, az 1802: XXIII. t.-c.-hez képest, a határviták kiegyenlítésénél is megtartandó kellő határidőt tűzvén ki, s meghallgatván őket és meggyőződvén a foglalás valóságáról s megismervén a tett törvénytelenségét, a kivetettet az előbbi állapotba, a foglalás tényéből eredő költségek és károk megtérítése mellett, nem értve azonban bele az elmaradt hasznot és az előállott károsodást, mint amelyek törvény útjára tartoznak, állítsa vissza; az alispán határozatával meg nem elégedő vesztes félnek azonban, ki ellen a visszahelyezés kéretik s aki előtt különben a felfolyamodás és törvény utja nyitva áll, fönnmaradván azon joga, hogy a visszahelyező alispán által netalán helytelenül megítélt károkra, hasznokra és költségekre nézve a maga kártalanítását károsodási per cimen, az ügy érdemére nézve pedig, együtt a járulékokkal, visszahelyezési peruton, a lehető legrövidebb idő alatt s a birtokon kivüli fölebbezés megengedésével kereshesse. 2. §. Azonkívül a jószágok erőszakos foglalóit, az 1543: III. t.-c. szerint a javak visszaadása után is lehet törvény utján keresetbe fogni az erőszakoskodásért, valamint a károk, hasznok és költségekre nézve is, amennyiben ezek tekintetében az idézett t.-c. által engedett sommás uton nem adatott volna kártalanítás. 3. §. És mivel több afféle esetek szoktak előfordulni, 4) Az 1613: XXXIV. t.-c. tiltja, hogy a peres ügyek folyamát törvénytelen parancsokkal akadályozzák és hogy valakit törvényes perbe idézés és a törvény rendén való elmarasztalás nélkül megkárosítsanak