Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

168 Mt. 455. §. Közös birtok védelme. var területén, stb. (C. 86. máj. 20. 1857.) — Azonos: C. 92. nov. 30. 10751.) Habár közös birtokban a birtokosok közt egymás irányában szolgalom és ebből folyó jogi birtok nem is keletkezhetik, ebből még nem következik, hogy amennyiben az egyik közös tulajdonostárs a közös ingatlanon oly nemű átalakítást eszközölt, mely a másik tulajdonostársat a közös dolog használatában gátolja és tehát azt a közös dolog használatában megháborítja: ez használati jogának ily módon való megháborítását sommás visszahelyezési per uton ne orvosolhassa. (C. 95. máj. 31. 3892. M. 12.215.) Az addig folytatott közös birtoklást megzavarja az, ha az addig felperesnél volt kulcsokat alperes magához veszi, azokkal a malmot bezárja és azokat magánál tartja, úgy, hogy felperes a malomba csak akkor juthat be, ha a kulcsokat alperestől mindannyiszor elkéri és alperes a kulcsokat, kérelemre, mindannyiszor ki is adja. (C. 1926. február 19-én, P. V. 3823/ 1925. P. J. E. I. 68. 1.) Nem áll meg alperesnek az az érvelése sem, hogy nem az összes felperesek engedvén át neki a szóban forgó ingatlant, hanem csak azok egyike, vele szemben a S. E. 1. §. 5.1) p.*) alapján jogot nem érvényesíthetnek: nem áll meg pedig azért, mert jogszabály az, hogy a birtok védelmének érvényesítése a birtoktársak bármelyikét egyenlő jogosultsággal megilleti. (C. 1906. márc. 31. G. 605/1905.) Felperesek keresetükkel egészben elutasíttatnak, mert a jogközösség, amely a peres felek, mint együtt lakó és közösen gazdálkodó felek között a kereset értelmében fennállott, felperesek kereseti előadása szerint kölcsönös megegyezés folytán megszűnt, sőt amennyiben felperesek némely ingóságot tényleg kizárólagos birtokukba vettek, részben tényleg foganatosítva lett, jelen esetben tehát a közösség megszüntetése peres felek egyezségén és tényén alapulván, peres feleknek a közösségből folyó jogai nem visszahelyezés, hanem közösség megszüntetése iránti kereset vagy tulajdoni kereset utján lettek volna szabályozandók, felperesek pedig keresetüket nem ez utóbbira irányozták. (C. 89. jun. 15. 4315.) A házassági közösségben élő férj eltérő házassági egyezség nem létében törvény szerint nem tekinthető neje ingatlan vagyona közös birtokosának, hanem akkor, ha neje beleegyezik, csak kezelőjének, következésképpen, ha neje őt a kezeléstől tényleg megfosztja, nem lehet jogosítva az ingatlanok birtokába sommás uton visszahelyeztetni, mert a visszahelyezési keresetnek mindkét kelléke, a valóságos békés birtoklás és egy ily jellegű birtoklásnak megháborítása hiányzik. (C. 91. jul. 29. 5545.) *) 1911 : I. t.-c. 1. §. 2. pont.