Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

166 Mt. 455. §. Közös birtok védelme. senkinek sem szabad önhatalmúlag háborítani. A háborítpttnak joga van a beavatkozás megtiltását és a bizonyítható kár megtérítését bíróilag követelni. 455. §. A birtokvédelem megilleti azt is, aki valamely dolognak csak egy részét, különösen valamely háznak elkülönített lakórészét vagy más helyiségét birtokolja. Ha a dolgot többen közösen birtokolják, a birtokvédelem mindegyik birtokostársat mind harmadik személy, mind egymás ellenében megilleti. Fennálló jogunkkal megegyező szabály. Közös tulajdont alkotó ingatlan megosztva birtoklása: Mt. 498. §., haszonélvezet alapítása közös birtokba bocsátással: Mt. 640. §. 4. bek., 669. és 670. §. V. ö. használat szolgalmánál Mt. 688. és 689. §., zálogjognál 845. és 904. §. Budapesti tábla: Azon körülmény, hogy az ingatlanok 1/T—lh részben felperesek tulajdonát képezik, be van bizonyítva, felperesek tehát jogosan követelhetik, hogy tulajdoni jutalékuk erejéig a birtoklásban is részeltessenek. — Helybenhagyja: (C. 86. ápr. 6. 6986.) — Azonos határozatok (C. 86. ápr. 7. 924. — C. 1890. jan. 14. 4587.), mindkét esetben a szerzés jóhiszeműségének feltevésével. Felperes a saját ingatlanából alperes által elfoglalt terület birtokba visszabocsátását követeli, ahhoz tehát, hogy a per érdemileg elbiráltassék, az alp. nejének, mint tkvi társtulajdonosnak, perben állása nem szükséges. (C. 900. aug. 29. 2690. M. 18.296.) Budapesti tábla: Valamely imaszéknek megszerzése a szerzőt csak arra jogosítja fel, hogy azon a templomban az isteni tisztelet alatt ülhet és csak magára a megszerzett helyre ad használati jogot, annálfogva nem tekinthető, ellenkező kikötés hiányában, aminőt pedig felperes nem bizonyított, oly szerzésnek, amely magát a hitközséget, vagyis az összes hivők egyetemét a templom feletti tulajdonjogában olykép korlátolná, hogy ezen az ő tulajdonát képező templomépületben a hitközség szükségletéhez s a folyton szaporodó tagok számához képest, az egyesek használatára átengedett imaszékek állagának sérelme nélkül, habár egyesek előtt felállítandó uj imaszéksor emelése által változásokat ne tehessen, és mert kivált felperes azt nem is állította, hogy ő oly feltétel alatt szerezte volna meg neje székét a volt első sorban, hogy a hitközség azon jogáról lemondott, miszerint ezen sor elé ujabb széksort emelhessen. Nem lévén tehát ily helyzetben az megállapítható, hogy alperes felperes nejét imaszékének használatában jogellenesen megháborította, sem az, hogy ennek szerződésellenes cselekmény által vagyoni,