Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

150 Mt. 439. §. Hitbizományok. kezésböl közvetlenül származó jog alapján ipso jure lép a birtoklásba, időszerinti elődjének kötelezettségei tehát nem terhelik, kivéve azokat, amelyek a hitbizományi bíróság jóváhagyása mellett keletkeztek. (Bpesti t. 1913. szept. 13. G. 565. sz. a. Té. XVIII. 109. 1.) 18. §. Ha a hitbizományi birtokos magát adósságokba bonyolítá, ha a birói jóváhagyással tett adósság törlesztését elmulasztja, vagy nem pontosan teljesíti, ha a hitbizományi birtok állagát lényegesen rongálja vagy veszélyezteti, és ez a szakértők lelete vagy más bizonyítékok által kimutattatik: a hitbizományi gondnok vagy a várományosok kérelme folytán, a hitbizományi bírtok birói zár alá veendő. Győri tábla: A hitbizományi bíróság által a hitbizományhoz tartozó ingatlanok állagára és tartozékaira elrendelt zárlat esetében a hitbizományi ingatlanoknak s tartozékainak kezelése a hitbizományi zárgondnokot illeti, a hitbizományi javak haszonélvezetére végrehajtási zálogjogot nyert magánhitelezőknek pedig csakis a hitbizományi birtokos szabad rendelkezése alá eső arra a jövedelemfeleslegre lehet igényük, amely a hitbizomány közterheinek, a hitbizományi javak kezeléséből felmerülő kiadásoknak s a hitbizományi javakra a hitbizományi bíróság engedélyével felvett bekebelezett adósságoknak a bíróság által meghatározott törlesztési részleteinek fedezése után fennmarad s az ezen hitelezők érdekében ezek kérelmére kirendelt zárgondnok hatásköre többre nem terjedhet, mint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtató hitelezők által igénybe vehető . . . jövedelem felel meg, a végrehajtásilag biztosított követelések kielégítése céljából a végrehajtást foganatosító bíróság rendelkezésére bocsáttassék. (97. dec. 9. 2904.) Curia: Hhagyja. A hitbiz. bíróság rendesen jogosított, de köteles is, ha a hitbiz. állagát vagy a várományosok jogát veszélyeztetve látja, a hitbizományi vagyon zár alá vételét elrendelni és a hitbizományi vagyont zárgondnok által kezeltetni. A végrehajtási törvény 208. §-a azonban csak azon esetben nyerhetne alkalmazást, ha a hitbizomány kezelője is végrehajtást kért és foganatosított volna a hitbizományi vagyon haszonélvezetére. A hitbizományi zárlat elrendelése egyébiránt a személyi hitelezők jogait meg nem szüntetheti, mert ezek a törvényen és jogerős bir. határozatokon alapulnak és a hitbizományi zárlat elrendelése a személyi hitelezők által nyert kielégítési sorrendet csak annyiban korlátozhatná, amennyiben a tiszta jövedelmeknek a bíróilag engedélyezett hitbizományi kölcsön egyes részleteinek törlesztésére való fordítása szükségesnek mutatkozik, mely esetben első sorban a hitbizományi terhek törlesztési részletei volnának kielégítendők és mindenekelőtt abból a jövedelemből, mely a jelzálogul