Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
126 Mt. 439. §. Hitbizományok. A hitbizományok. 1687: IX. TÖRVÉNYCIKK, A mágnások idősb fiainak az atyai rendelkezés szerint intézendő örökösödésről. Az ország mágnásai és előkelői romlásának elhárítása, s a fekvő jószágok szokás szerint megkisérlett önkényes elidegenítésének s elpazarlásának megfékezése végett, méltán elhatározták: hogy mától ezentulra, ha valaki e mágnások vagy előkelők közül az ő szolgálataival, vagy saját vitézségével, vagy az ősi javak jövedelmeiből szerzett birtokaikra nézve a megyékben előzetesen közzé teendő végrendeleti intézkedéssel Ö császári és királyi szent felségétől megerősített hitbizományi és elsőszülöttségi öröklésrendet alapított s állított föl: örököseinek és utódainak semmi joguk se legyen az efféle, atyai végrendeleti intézkedés alá vetett javakat, annak tartalma ellenére, azok szerzési tőkeösszegére nézve, elzálogosítani és elidegeníteni. 1. §. Hanem azokból a javakból csak a haszonvételt és jövedelmet húzhassák, az elsőszülöttségi birtoklás elvesztésének büntetése alatt. 2. §. Ez a törvénycikkely azonban köznemesekre semmiképen ki nem terjed. 1723: LX. TÖRVÉNYCIKK, az elsőszülöttségről és az 1687. évi 9. t.-cikk magyarázatáról. Mivelhogy tapasztalták, hogy az 1687-ik évi 9-ik t.cikkelyből, mely az ország mágnásai részéről alkotott vagy alkotandó elsőszülöttségről szól, némely nehézségek merültek fel: azért ennek világosabb értelmezése végett Ő legszentségesebb felsége jóságos beleegyezésével rendelik. 1. §. Hogy ilyennek felállítása necsak végrendeleti intézkedés, hanem hiteles bevallások és a szerzők részéről nyert királyi adományok utján is (épen hagyván azonban az elsőszülöttség felállítása s kihirdetése előtt szerzett jogot és levonván a tett adósságot) jövőre is, de mindig előzetes királyi megerősítés után, szabad legyen. 2. §. Hogy azonban az elsőszülöttségek felállításával a