Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

118 Mt. 434. §. Dolgok. hetők, az engedély tetszés szerint visszavonható, a jog gyakor­lata az engedélyes személyéhez kötendő; az ilyen hajómalmok a közforgalom tárgyát nem képezhetik. Az 1851. febr. 15-ig en­gedélyezett hajómalmok a szabad forgalom tárgyát képezik; az 1851. febr. 15-től 1888. nov. l-ig engedélyezettek csak az engedélyes özvegyére ruházhatók át. (4. §.) A hajómalom ingó­dolog jellegét a rendeletnek ama rendelkezései bizonyítják, ame­lyek a hajómalom áthelyezéséről intézkednek. (24., 30., 32. §§. stb.) Budapesti tábla: A dunai hajómalom, habár arról közigaz­gatási jegyzék vezettetik is, amelybe a malom helyének megjelö­lése, a tulajdonos vagy tulajdonosok nevei s azok személyében időnkint előforduló változások bevezettetnek: nem tekinthető jogilag ingatlan dolognak s a malomkönyv nem tekinthető telekkönyvnek; hanem a hajómalom ingó dolgot képez, melyre nézve a tulajdonjog átadással megszereztetik. (C. 87. nov. 2358.) Budapesti tábla: A fennálló hajómalmi rendszabályok sze­rint a hajómalom tulajdonosának az tekintendő, ki a hajómal­mokról vezetett jegyzőkönyvbe mint iyen bevezetve van; s mint­hogy elsőrendű felperes maga beismeri, hogy a hajómalmi jegyzőkönyvbe ő mint a malom tulajdonosa bevezetve nincs, azon körülmény pedig, hogy a kérdéses hajómalmot árverésen vette, cimet ad ugyan felperesnek arra nézve, hogy a hajómalom­nak nevére leendő átírását kérhesse, ennek megtörténtéig azon­ban a hajómalom tulajdonosának annál kevésbé tekinthető, mert a kérdéses hajómalom a foglalás alkalmával a végrehajtást szenvedett birtokában lévén, felperes azt is tartozott volna bizo­nyítani, hogy a kérdéses malom mi cimen maradt az árverés után is a végrehajtást szenvedett birtokában. (86. ápr. 12. 53.410.) — Hh. (C. 86. dec. 29. 7299.) Fából épített és raktárul használt bódé mint ingó dolog le nem foglalható. (Bp. tábla 87. máj. 10. 18.500. M. 5146.) A villamos áram ingó dolog (C. 903, febr. 3. 973. M. 20.615.; C. 903. ápr. 15. 3325., M. 20.616.). Ingatlan dolgok az u. n. gyökeresített (reál) iparjogok, amelyek a háznak és értékének valódi alkotórészét képezik (1795, febr. 20. udv. rend,, Justizgesetzsamml. 219. sz.), ame­lyek a telekkönyvbe is bevezettetnek (1856. okt. 31. sz. min. rend., 1856. RGBL. 204, sz.) Reáljogu iparüzlet azonban ma már nem engedélyezhető (1884: XVII. t.-c. 23., 24. §§.) Hasonlókép­pen reál-gyógyszertári jog sem adományozható többé (1876: XIV t.-c. 133. §.) 435. §. A dolgok természetüknél fogva vagy a tör­vénynél fogva elhasználhatok vagy pedig el nem használ­hatók. Természeténél fogva elhasználható az az ingó dolog,

Next

/
Thumbnails
Contents