Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

104 Mt. 432. §. Vagyonelkobzás. tulajdonjogaira nézve foglalt rendelkezéseket a jelen cikk semmiképen sem érinti. C) Vagyonelkobzás. 1915: XVIII. t.-c. a hazaárulók vagyoni felelősségéről. 1. §. Akit háború idejében (1912: LXIII. t.-c. 13. és 28. §.) az a nyomatékos gyanú terhel, hogy az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, annak belföldön található ingó és ingatlan vagyonára az állam igényének (2. §.) biztosítása végett a kir. ügyészség indítványára, akár a polgári, akár a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik az elkövetett bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás, azonnal — a veszély igazolása nélkül is — a végrehajtási törvénynek megfelelő zárlatot kell elrendelni. Az ily zárlatot az igazságügyminiszter által külön kijelölendő vizsgálóbíró rendeli el. Az 1. bekezdésben említett zárlat elrendelésének, foganatosításának és feloldásának részletes szabályait — tekintettel a terhelt házastársának a házassági vagyonjogból folyó törvényes igényeire és a terhelttel szemben a törvénynél fogva eltartásra jogosultak tartására is, addig is, mig törvényhozási uton szabályozható nem lesz, — a minisztérium rendelettel állapítja meg. V. ö. a „háború ideje" kifejezés tekintetében 1922: XVIII. t.-c. 6. §. 2. §. Aki az 1. §-ban említett cselekménnyel a magyar büntető törvényekben meghatározott felségsértés vagy hűtlenség bűncselekményét követi el, a cselekményéből keletkezhető kár, sérelem és egyéb hátrány megtérítéséért — tekintet nélkül a hátrány nagyságára és arra, hogy tényleg bekövetkezett-e — a belföldön található vagyonával akként felel, hogy az a bűncselekmény elkövetésével törvénynél fogva az államra száll.