Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

86 Mt. 432. §. Ingó kisajátítás. kat a magyar állampolgárokat, akiknek valamely javuk,, joguk, érdekük a békeszerződés 194. cikke vagy X. részének IV. cime értelmében valamely Szövetséges vagy Társult Hatalom rendelkezése alá jut, különös méltánylást érdemlő esetekben az illető miniszterrel (6. §.) egyetértve, méltányos segélyben részesíthesse abban az esetben, ha a segélyezett a békeszerződés rendelkezései alapján oly mértékben károsodott, hogy károsodása vagyoni romlását idézné elő és ennek meggátlását a hazai közgazdaság, különösen a hazai termelés fontos érdeke megkivánja. Az 1881: XLI. t.-cikknek 9. §-a minden különbségtétel nélkül elrendeli, hogy kisajátítás tárgya csak ingatlan lehet: ennélfogva az 1881: XLI. t.-cikkben mindenütt, ahol a kisajátítás kifejezés előfordul, az alatt a kifejezés alatt csakis ingatlannak a kisajátítását leht érteni. Ezért az 1881: XLI. t.-c. 1. §-ának 13. pontjában is, amely szerint a szakasz előző 1—12. pontjaiban felsorolt eseteken felül mindazokban az esetekben is van helye kisajátításnak, „amelyekben a kisajátítást külön törvény állapítja meg", szintén csak ingatlanokra vonatkozó, — külön törvény által megállapított — kisajátítást lehet érteni és így az 1922. évi XVI. törvénycikk 6. §-a alapján kisajátított ingóságokra elrendelt kisajátítás nem tekinthető — miként a folyamodó részvénytársaság kívánja, — az 1881: XLI. t.-c. 1. §-ának 13. pontja alá eső kisajátításnak, miért is az 1922: XVI. t.-c. 6. §-a alapján kisajátított ingóságok tekintetében, — az 1881: XLI. törvénycikkben szabályozott kártalanítási eljárás folyamatba nem tehető, még pedig annál kevésbé, mivel az 1922: XVI. t.-c. 7. §-ából nyilvánvaló, hogy az ennek az 1922: XVI. t.-c-nek az alapján kisajátított ingóságok kártalanításával kapcsolatos kérdések végleges rendezése a törvényhozásnak tartatott fenn. Ezek szerint nem forogván fenn ezúttal az 1881: XLI. t.-c. alá eső kártalanítási eljárás esete (Ppé. 4. §-a és 9. §. II. bek.), alkalmazandó az 1911: I. t.-c. 551. §-a, amelynek második bekezdéséhez képest a másodbiróságnak az elsőbiróság végzését helybenhagyó végzése ellen nincs helye további felfolyamodásnak; — és ezért a folyamodó rt. felfolyamodását az 1911: I. t.-c. 551. §-a alapján vissza kellett utasítani. (C. V. 1166/1927. J. H. I. 656. sorsz.) Trianoni békeszerződés (1921: XXXIII. t.-c.) 132. cikk. A jelen szerződés életbelépése után Magyarország saját költségén az összes katonai és haditengerészeti léghajózási anyagot a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak kiadni köteles . . .