Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

74 összeget tényleg átszolgáltatta, ha azon okiratban az érték leolvasása és átadása bizonyitva nincs. (XXVIII. 14.) génykeresetnek hely nem adható, ha igénylő az általa megvett ingók tényleges birtokbavételét nem bizonyítja. (XXVIII. 15.) A haszonbérlőt az alhaszonbérlő irányában törvényes zálogjog nem illeti meg. (XXVIII. 56.) A letiltó rendelvény kibocsátására a végrehajtási törvény 48. §-a esetében a végrehajtást elrendelő bíróság van hivatva, de attól elzárva a foganatosító biróság sincsen. (XXIX. 39.) Az árverési vétel bizonyításához nem feltétlenül szükséges az árverési jegyzőkönyv bemutatása. (XXIX. 44.) A feleség nevén álló ingatlan után járó haszonbér a férj tartozása fejében le nem foglalható akkor sem, ha a nő az ingatlant férjétől röviddel a végrehajtás előtt vette. (XXIX. 71.) Ha a kielégítési végrehajtás csupán határozottan megjelölt, közpénztárból felvehető követelésre kéretik: ily esetben a per bírósága az 1881 : LX. tcz. 84. §-a értelmében a kiküldött mellőzésével a foglalásról az illető pénztárt és felettes hatóságát a végrehajtást rendelő végzésben foglalandó meghagyással értesiteni tartozik és csak akkor, ha az ekként foganatosított foglalási eljárás jogerőre emelkedett, van helye annak, hogy a lefoglalt követelés kiutalványozására az 1881 : LX. tcz. 18. §-a szerint illetékes biróság megkerestessék. (XXIX. 95.) Rokonok közti, rövid idővel a foglalás előtt történt vétel hatálya a foglaltatóval szemben. (XXIX. 105.) Közpénztárból járó fizetés kiutalványozása és a végrehajtás további folyamában felmerülhető elsőbbségi kérdések eldöntése azon biróság elé tartozik, a melynek területén a kérdéses pénztár kezeltetik. (XXX. 62.) A házasfelek közt létrejött az a megállapodás, hogy az iparengedély később a nő nevére eszközöltetett ki és hogy a férj csak üzletvezetőként szerepel, nem akadályozhatja a férj hitelezőjét abban, hogy a már előbb keletkezett tartozásra nézve magát a tényleg a férj által folytatott iparág termékeinek értékéből kielégithesse. — Oly ténykedésnek, mely nyilván a hitelező megröviditésére irányzottnak tűnik fel, a hitelezővel szemben mi joghatály sem tulajdonitható. (XXX. 72.) Azon ténynyel szemben, hogy valaki tényleg megvásárolt ingókat és azokat azóta folyton birtokolta, az azt állitó fél tartozik bizonyítani azon körülményt, hogy a vétel az ő pénzén történt és hogy a birtokos birtokába a megvett tárgyak csak haszonkölcsön czimén jutottak. (XXX. 82.) Ha a végrehajtást szenvedő házában élő leánya támaszt igényt, mi bizonyítandó? (XXX. 125.) A czégtulajdonos levén a végrehajtást szenvedett, a czég nem indíthat igénykeresetet a lefoglalt ingókra. (XXX. 126.) Italmérési jog, mint kisebb királyi haszonvétel, az 1849 óta kifejlődött jogszokás szerint a nemesi birtoktól jogszerűen elválasztható, külön elidege-