Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

4S a viszonyokkoz- alkalmazkodnia kell, van hivatva arra, hogy a törvény által oltalomba vett czélokat a régi törvény intentiójához képest a változott jogélet és változott viszonyok között is védelemben részesítse és a törvényhozó akaratát a viszonyok változtával is megfelelő érvényre emelje. — Azon nő, ki férje gyilkosával szerelmi viszonyt folytatván, a gyilkosság elkövetése után a gyilkost pártolásban részesiti, férje vagyonában nem öröködhetik. (XXX. 14.) Kiházasitási szükséges tárgyakban a férj öröklése a felmenőket kizárja és igy a férjjel szemben felmenők ági öröklésének nincsen helye. (XXXIX. 56.) Ha a házassági kötelék felbontását válókeresette] maga a férjétől már azelőtt is különválva élt nő kérelmezte és az azt kimondó ítélet ellen felebbezéssel nem élt, ugy reá nézve a hitvestársi öröklés meg nem nyílhatott akkor sem. ha a férj a felsőbirósági itélet kézbesítése előtt meghalt. (XL. 6.) Végrendeleti örökösödés. Megállapíthatja-e a bíróság hivatalból, hogy valamely okirat, mely halálesetre szóló intézkedést tartalmaz, érvénytelén, mert nincs az 1876. évi XVI. tcz. 33. §-ában előirt forma szerint kiállítva? (XXVII. 90.) Azon végrendeleti intézkedés, mely szerint örökhagyó protestáns vallású fiának örökösödési jogát arra az esetre, ha azon leszármazói, kik a törvénynél fogva a református vallás követésére utalvák, az ő életében más vallásra térnének át, a törvényes osztályrészre szorította és a törvényes osztályrészen felüli vagyonban hitbizományi helyettesül a magyar államot rendelte, ha pedig fiának gyermekei az ő halála után lépnének át más egyház kebelébe, ez esetben e gyermekek osztályrészét szorította a törvényes osztályrészre, sem a jó erkölcsökbe, sem a törvénybe nem ütközik és igy hatá'yos. Erkölcstelen a vallás elhagyására kényszerítés, de abban valakit megtartani akarni, erkölcsös szándék. (XXIX. 100.) A • égrendeletek azon esetben, a midőn általános örökös nincs nevezve, akként magyarázandók, hogy az illető örökös vagy hagyományos csakis azt kaphatja a végrendelet alapján, a mi a végrendeletben részére minden kétséget kizárólag kijelölve van, a hagyatékban található egyéb vagyon pedig a törvényes örököst vagy örökösöket illeti. Földbirtok kifejezés alatt ház nem érthető. (XXX. 43.) Kelet nélküli végrendelet. — Törvénytelen gyermek oldalrokonai nem támadhatják meg a végrendeletet, melyben az anya leszármazójának utóörököst jelölt ki. (XXX. 103.) Habár a végrendeletben a tanuk nem bizonyítják a kézjegyet alkalmazó végrendelkező abbeli kijelentésének a megtörténtét, hogy ő az okiratot -égrendeletének nyilvánította, a végrendelet mégis érvényes, ha a tanuk a bizonylatban az okirat kiállítóját végrendelkezőnek nevezik.