Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

4i •szakértő orvosi vizsgálat alapján. — A gyermekek Törvénytelen származásának kimondása iránti perek hivatalból a felsőbírósághoz felterjesztett dők-e ? — A gyermekek törvénytelen származásának kimondása iránt folytatott perekben a hivatalból felterjesztést sem törvény, sem törvényes gyakorlat nem rendeli ugyan, mégis tekintettel arra, hogy ott, hol kiskorúak személyes érdeke forog fen, a felsőbb bíróságok vannak hivatva hivatalból őrködni a felett, hogy az eljárás a törvény korlátain belül az alaki szabályok megtartásával folytattatott-e, a felsőbíróság nem követ el hivatalból figyelembeveendő alaki törvénysértést az által, hogy a pert felebbezés hiányában hivatalból veszi vizsgálat alá. (XXIX. 96.) .Az anyakönyvi kivonat csakis a születés és keresztelés tényére nézve tekinthető közokiratnak, nem pedig egyszersmind arra is, hogy a születés törvényes házasságból vagy házasságon kivül való viszonyból eredett. (XXX. 32.) Házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen születésűnek csak ugy mondható ki, ha a nemzés lehetetlensége bizonyittatott. — A nemzés lehetetlensége az apa egyoldalú főesküjével nem bizonyítható. — Sem az anya által elkövetett házasságtörés, sem az anyának azon állítása, hogy a gyermek törvénytelen, a gyermeket a törvényes születés jogától meg nerii foszthatja (XXXI. 38.) A jogi vélelem azon gyermekre nézve, ki törvényes házasság esetében a férj halála után 10 hónapon belül született, annak törvényessége mellett szól : a ki a gyermek törvénytelenségét állítja, azt kétségtelen módon tartozik bizonyitani. — Az anyának beismerése gyakorlatunk szerint a házasság tartama alatt született törvényes gyermek törvénytelenségére nézve bizonyítékul el nem fogadható. (XXXIII 88.) Az a jogi vélelem, hogy a házasság tartama alatt született gyermek törvényes származásúnak tartandó, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy tényleges különválás tartama alatt született gyermek a férjtől nem származhatott. — A pernek egybehangzó és egymást kiegészítő adataiból folyó valószínűség részbizonyitékot alkot, mely pótesküvel kiegészíthető. XXXV. 109.) A házasság fennállása alatt született gyermek törvénytelennek csak azon esetben mondható ki, ha bebizonyíttatott, hogy a gyermek fogamzása idejében a házasfelek nem érintkezhettek. Az anya beismerése s azon körülmény, hogy a házasfelek közt per volt folyamatban, hogy a nő azon idő alatt más férfival élt egy háztartásban együtt, elegendő bizonyítékot nem képez. (XXXVIII. 15.) V. A törvénytelen gyermek jogviszonya. Másokkal való közösülést tárgyazó kifogásnak csak oly nő ellenében van helye, ki ellen bebizonyul, hogy a gyermek fogamzása idejében feslett és erkölcstelen életet folytatott, a mi egyéb módon s nem esküvel