Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

17 váltságösszeg megfizetését, illetve törlését, akkor a vevő nem követelheti, hogy az eladó azt neki megtéritse, mert az 1871. évi LIII. tcz 19 és 57. § a szerint a váltságösszeg hátralékai a mindenkori birtokos által viselendők. XL. 52.) Csereszerződés. A ki csereszerződés felbontása, illetve viszcsereszerződés alapján öt illető ingatlanok tulajdonjoga iránt keresetet indit, igazolni tartozik, hogy alperes a viszcsereszerződés folytán őt illető ingatlant nyilvánkönyvileg is visszakapta. (XXXII. 43.) Ha a csereszerződésnél az egyik fél olykép tette lehetetlenné a másiknak a teljesítést, hogy előzetes felhivás nélkül harmadik személyektől maga szerezte meg azt, a mit cserébe kellett volna kapnia, ezen fél nem követelheti a csereszerződés hatályon kivül helyezését, hanem csak a tulajdonjog megszerzésére forditott vételár megtérítését. (XL. 53 ) Ajándékozás. Az adományozó kötelezettségét annak az adományozáskor és az adományban kifejezésre hozott kötelező nyilatkozata állapítja meg, és ezen kötelezés mértékét később és egyoldalulag maga az adományozó is csak a czél által korlátolt határokon belül szabályozhatja. — Egyházi czélokra tett adományok területi terjedelme. (XXVII. 31.) Élők közti, vagy halál esetére szóló ajándékozás ? (XXVIII. 4.) Az ajándékozási szerződés megkötésekor inditó okul szolgált czél meghiúsulta miatt a szerződés csak az esetben bontható fel, ha az ajándékozó ama czélt feltétellé minősítette. (XXVIII. 48.) A megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében fenállott tartozásaiért felelősséggel tartozik. — Házastársak közti vételnél ajándéknak minősitendő azon értéktöbblet, melylyel birói becsű alapján a megvett ingatlan a szerződésben kitett vételárnál többet ért. (XXX. 61.) Ingatlanra vonatkozó szóbeli ajándékozási szerződés hatályos. — Ha valaki azon esetre igér valamely ajándékot, ha vamely ingatlant megvesz, és ő> utóbb azon ingatlant mással közösen veszi meg, ugy őt Ígérete nem kötir mert a szerződések szoros magyarázatuak. (XXXI. 13.) Hozománynak igérése oly személy részéről, a ki azt törvény alapján nem tartozik adni, ajándékozási Ígéretnek tekintendő. Minthogy a polg. tvkv szerint a valóságos átadás és írásbeli okirat nélkül tett szóbeli ajándékozási ígéretből kereseti jog nem származik, ennélfogva Erdélyben történt fenti értelmű igéret keresettel érvényesíthető igényt nem eredményez. (XXXI. 14.) A szóbeli ajándékozási szerződésből kereseti jog nem származik. (XXXI. 74.) Felsőbirós. gyak. II. (Tárgym. V.) 2