Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

CSŐDTÖRVÉNY. A megszökött vagy elrejtőzött adós ellenében a vagyoni elégtelenség valószínűvé tételét pótolja a megszökés vagy elrejtőzés igazolása, minélfogva a hitelezőnek ily esetben nem kell a csőd elrendeléséhez valószínűvé tennie azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát meghaladják. (XXX. 16.) A csőd el- vagy el nem rendelése kérdésében hozott bírósági határozat ellen csak a közadósnak és a csődöt kérelmező h:telezőnek van felfolyamodási joga, ellenben a tömeggondnokot ily jog meg nem illeti. — A csődtörvény 75. §-a csak azon esetet tartja szem előtt, midőn a közadós ellen csak egy belföldi vagy külföldi bíróság rendelt el csődöt, ellenben el nem intézi azt a kérdést, hogy ha ugyanegy közadós ellen több bíróság rendelt csődöt, melyik s mennyiben van a csődeljárás folytatására hivatva s melyik köteles a közadós ingóit a másiknak kiadni. — Csődtörvényünk a viszonosságban álló külföldi állam bíróságának csődnyitó határozatát általában véve Magyarország területén is hatályosnak s a törvényes korlátok közt végrehajtandónak ismervén el, ebből az folyik, hogy ha ugyanegy közadós ellen kül- és belföldi bíróság rendel el csődöt, ebben a viszonylatban a kül- és belföldi bíróság ugy tekintendő, mintha a csődöt egyenlően illetékes belföldi bíróságok rendelték volna el. Az ekként felmerülő illetékességi összeütközés pedig a csődtörvény 72. §-ának utolsó kikezdése értelmében annak a bíróságnak javára döntendő el, mely a másikat a csődnyitás által megelőzte, azaz a közadós ingóinak kiadását azon csődbíróság van jogosítva követelni, mely a csődöt korábban rendelte el s csődöt később elrendelő bíróság tartozik a közadós ingóit megkeresésre kiadni. (XXXII. 6.) Ha az adósnak egyéb vagyona nincsen, mint a vagyona elárverezéséből befolyt, de a zálogos hitelezők közt még fel nem osztott összeg, az esetben a csőd ellene csak akkor nyitható meg, ha a csődöt kérő hitelező az eljárási költségek fedezésére szükséges összeget a csődtörvény 87. §-a szerint letéteményezi, mert az árverési vételár mindadig, mig a végrehajtási cselekmény nem hatálytalanittatik. első sorban a zálogos hitelezők kielégítésére szolgál s az általános csődtömegbe csak feltételesen volna bevonható és így az eljárási költségek fedezésére fordítható tényleges vagyont nem képez. (XXXVI. 9.) A fizetések megszüntetése nemcsak akkor forog fen, ha a kereskedő per és végrehajtás daczára sem fizer, hanem fenforog, mihelyt a kereskedő lejárt tartozásait (akár váltón, akár nyilt számlán alapuljanak), azért, mert fizetni nem tud, ki nem fizeti.— Ha a kereskedő lejárt tartozásait a csődkérvény beadása daczára sem fizeti ki, sem fizetési képességét a tartozási összeg-