Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

23I a periratoknak az illetékes birósághoz leendő áttétele is kimondandó, tekintet nélkül arra, hogy az ügy hasonló kisebb vagy nagyobb hatás­körű birósághoz tartozik-e; az esetben, ha az iratoknak az illetékes birósághoz való áttételét a királyi tábla mondja ki, az eljárt biróság Ítélete az azt megelőzött birói eljárással együtt hivatalból megsemmisítendő. (XXXI. 12.) Semmiséget képez, ha a biróság sommás perben tárgyalást nem tüz ki arra, hogy a peres felek a tanúvallomások felett észrevételeiket előterjeszthes­sék és e nélkül hoz ítéletet. (XXXI. 14.) A perbiróság csak fontos okból engedheti meg, hogy az esküt hasonló fokú biróság előtt tegye le a fél (ptrtás 240. §.). (XXXI. 21.) A ptrtás 13. §-ának kivételes intézkedése csak oly esetben nyerhet alkal­mazást, midőn a felek egymás ellen különböző bíróságok előtt adtak be keresetet. (XXXI. 26.) Sommás eljárásban a szóval kihirdetett ítélet a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent félnek írásban kézbesítendő, ha az az ellenfél meg nem jelenése miatt hozatott; ha azonban a tárgyalás befejezése után a felek a bizonyítási eljárás foganatosítására s esetleg ítélet kihirdetésére, vagy ha az utolsó bizonyiték kivétele megkeresés utján történt, a vonatkozó jegyző­könyv beérkezte után egyenesen csak ítélet kihirdetésére idéztettek, az ítélet a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent félre nézve is ki­hirdetettnek tekintendő. (A marosvásárhelyi kir. tábla teljes-ülési dönt­vénye.) (XXXII. 5.) Ha gyermektartási ügyben a felperes törvényes képviseletében fellépett anya nem igazolja, hogy leánya kiskorú, sem azt, hogy annak apját a gyámság meg nem illeti és ha a meghatalmazás szabálytalan: ezen hiá­nyok miatt pótlás elrendelendő, de a kereset hivatalból vissza nem uta­sítható. (XXXII. 7.) A per bírósága által a szakértői szemle foganatosítására megkeresett biró­ság hivatva van a felmerült szakértői járandóság összegét megállapítani, de nem annak meghatározására is, hogy azt melyik peres fél előlegezze. (XXXIII. 3.) A magyar biróság illetéktelensége az országban ideiglenesen tartózkodó kül­földiek ellenében, külföldi biróság illetékességét megállapító szerződés mellett. (XXXIII. 5.) A kereset nyilvánvalóan örökösödési igény érvényesítésére irányulván: a járásbíróságnak ily ügy tárgyalásába s ítélkezésébe való beavatkozása sem­misnek veendő. (XXXIV. 5.) Alperes pervesztesnek tekintendő s igy a perköltségben elmarasztalandó, habár felperes ügyvédnek díjkövetelése csak részben lett is megítélve, minthogy ily esetben a per körülményei a költségek kölcsönös megszün­tetését nem igénylik. (XXXIV. 6.) A biróság felperest az egyik alperes elhunytáról nem értesítvén, sőt a tár-

Next

/
Thumbnails
Contents