Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

86 lépés előtt anyagi jogi tekintetben őt megilletett jogok reá nézve elenyésztek és ennélfogva ő a társaság által vezetett könyveknek egész terjedelemben való előterjesztését a prdts 188. §-a alapján sem követelheti. (XXXVIII. 58.) A kereskedelmi törvény 88. §-a értelmében a közkereseti társaságnak tagjai a társaság kötelezettségeiért egész vagyonukkal egyetemleg felelősek lévén, a társaság kötelezettségeiért annak bármelyik tagja saját személyében isperbe vonható. (XXXIX. 81.) IX. C2JIM. Betéti társaság. A betéti társaságnak lényeges kellékét képezi a több személy által közös czég alatt folytatott kereskedelmi üzlet. A mely czég tehát mint egyéni van bejegyezve, az betéti társaságot nem képez akkor sem, ha valaki mint meg nem nevezett társ (stiller Compagnon) bizonyos betéttel járult az üzlethez és ezen betét erejéig az üzleti veszteségért a czégtulajdonos irányában felelősséget vállalt. Az ily meg nem nevezett társ ellen harmadik személyek mi jogokat sem érvényesíthetnek, a czég tartozásaiért egyedül a czégtulajdonos lévén felelős. (XXIX. 98.) A betéti társaság tagjának nincs megadva az a jog, hogy egyéb kérelemmel' nem kapcsolatosan a társaság üzletkezelésének szakértők általi megvizsgálását követelhesse. (XXXII. 46.) X. CZIM. Részvénytársaság. A részvénykönyvbe irt részvényes ellen az osztalékra vezetett foglalás hatálya bemutatóra szóló részvényeknél. (XXXVII. 3.) A részvénytársaság és volt igazgatósági tagjai között az e minőségből keletkezett jogviszonyt tárgyazó keresetek a törvényszék mint kereskedelmi' biróság hatáskörébe tartoznak. (XXIX. 31.) Ha valamely részvénytársaság alapszabályai akkép intézkednek, hogy a czéget két igazgatósági tag vagy egy igazgatósági tag és az igazgatóság által erre kirendelt hivatalnok együttesen jegyzi, akkor a kirendelt hivatalnok a kereskedelmi törvény 185. §-a alapján a czégjegyzésnél épugy tartozik eljárni, mint az igazgatósági tag és aláirása mellett a per procura toldatot nem használhatja. A hivatalnok ily esetben nem a keresk. törv. 37. §-a alá eső czégvezető jellegével bir, hanem az igazgatósági tagokkal egyenlő tekintet alá jön. (XXXI. 75.) Azon kérdés megbirálásánál, hogy valaki részvényesnek tekintendő-e, nem az a döntő, hogy ő a részvényeknek tényleg birtokában van-e, hanem az, hogy a részvények tulajdona felett mint tulajdonos rendelkezhetik-e. Noha az alapszabályok a közgyűlésben való részvétel jogát a részvények