Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

35 nézve, tekintet nélkül arra, vajon a végrendelet akár nyelvtani, akár logikai magyarázatának minő értelmezés fog a per érdemé­ben adatni, uj és lényegileg a per tárgyára vonatkozó bizonyí­téknak lévén tekintendő, ujitó felperesek, mint alapperbeli per­vesztes felek kérelmének már ez okból is helyt adni kellett. De helyt kellett adni a perújításnak még azért is, mert ujitó felperesek perujitási keresetükben azon lényegileg perdöntő tény­körülmény megvilágítására, vajon mi lehetett örökhagyónak a végrendeletből kitetsző valódi akarata szemben ujitó felperesekkel: Bradics Mária és Jevremovics Milos uj, az alapperben ki nem hallgatott tanuk vallomására mint uj bizonyítékokra hivatkoznak. Igaz ugyan, hogy ujitó felperesek Bradics Mária tanura már az .alapperben hivatkoztak, minthogy azonban, most nevezett tanú ott kihallgatva nem lett s minthogy továbbá nem valamely ta­nura történt hivatkozás, hanem a tanú kimondása képezi a bi­zonyítékot, Bradics Mária tanú vallomása mindenesetre uj bi­zonyítéknak veendő ; hasonlókép Jevremovics Milos tanú vallo­másával, mely tanura az alapperben hivatkozás különben sem történt. II. A per érdemére nézve : Annak előrebocsátása mellett, hogy néhai özv. Trandafil Jánosné szül. Popovits Mária örökhagyó által 1878. évi szept. 9-én alkotott írásbeli végrendelet érvényességére nézve a peres felek által nem kifogásoltatott : a kir. törvényszék feladatát jelen perújítás folyamán ujitó felperesek által a válaszirathoz 7. alatt hiteles magyar fordításban becsatolt végrendeletnek a peres felek szerint is helyesen visszaadott magyar nyelvű szövege alapján örökhagyó kitetsző szándékának és valódi végakaratának, a per­újítás folyamán kihallgatott tanuk vallomásának figyelembevéte­lével is, megállapítása és meghatározása képezte. Örökhagyó végrendeletében kifejezetten örököst meg nem nevezvén, annak megállapítására, vajon — a hagyományosoktól eltekintve — a hagyatéki javak örököséül ki tekinthető, s ebből folyólag azon további kérdés eldöntésénél, vajon az örökös vagy örökösök közül ki vagy kik hivatvák a végrendelet alkotása után szerzett javakban örökölni ; első sorban hazai jogunk érvény­ben fenálló jogszabályai az irányadók ; s a mennyiben e tekin­3*

Next

/
Thumbnails
Contents