Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)
2 5 kitetszőleg felperes a vádlottak (ezen perbeli alperesek) ellen a végtárgyalásig felmerült munkamulasztási kárát és addigi költségeit 119 frt 81 kr.-ban számitotta fel és azontúl arra való tekintettel, hogy munkaképtelenné vált egyszersmindenkorra, még 600 frtot kért ügyvéde által, de az elsőbiróság 3170/90. sz. ítéletében csakis az előbbiek állapíttattak meg és noha felperes felebbezésében nyíltan utalt arra, hogy az utóbbi (600 frt) felett az elsőbiróság nem határozott ; a kir. ítélő tábla mégis a 23656. sz. ítéletében felperesnek eme 600 frtra vonatkozó kérelme felett sem elutasitólag, sem helyeslőleg nem határozott, s ezen ítéletet ezen részében a kir. Curia 11225/90. sz. a. helybenhagyván : tény az, hogy felperes eme követelése bíróilag sem megállapítva, sem elutasítva nincs. De felperes nem ebből származtatja keresetét, hanem azon valótlan tényből, hogy bűnügyi végtárgyalásnál csakis az addigi munkamulasztásából származó kárát és a költséget számitotta fel ; továbbá azon valótlan tényből, hogy teljes munkaképtelensége csak a végtárgyalás utáni időben következett be, addig még sérülésének gyógyithatása ki nem volt zárva. Valótlan ez utóbbi tény, mert az a per során megtartott birói szemlén a szakértők megállapították, hogy felperes bajában a végtárgyalás óta változás nem állott be, s a gyógyulhatás kilátása ma épen ugy nem forog fen,, mint nem forgott fen akkoron. így tehát nem merült fel a végtárgyalás után oly tény, mely felperesnek kártérítési alapot nyújtana ; erre alapított keresetével tehát elutasítandó volt. (1892 deczember 29. 6011. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Tekintve, hogy a jelen perhez csatolt bünfenyitő periratok szerint a felperes részéről már a büntető per folyamán támasztott kártérítési igény az 1878 : V. tcz. 311. §-ára állapított indokolással alpereseknek egyszersmindenkorra megállapított kárösszegben való marasztalásával már e pert megelőzően jogérvényesen elbíráltatott, az alperesek részéről az ítélt dolog alapján emelt pergátló kifogásnak helyt adni s az elsőbiróság felperest keresetével elutasító ítéletét ebből az indokból helybenhagyni •kellett. (1894 február 14. 1185. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik,