Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

19 két még az esetben is megtériteni, ha azok elkészítésére előleges beleegyezését nem is adta, különösen, mikor alperes nem is állítja, annál kevésbé igazolja, hogy a kérdéses munkálatokat a felperes által fizetett összegnél olcsóbban állította volna elő. Az elsőbiróság ítéletének ez a része, mely szerint felperest a kereseti összegből 1206 frt 29 krra nézve elutasította, helybenhagyandó volt azért, mert a szakértők véleménye és egy ehhez JVB. alatt csatolt kimutatás szerint a megitélt összegen felüli kiadások, illetve munkálatok mint tatarozási munkálatok jelentkeznek és azok a háznak jókarban tartása körüli költségek közé tartoznak, melynek viselése a végrendelet szerint is felperesnőt terhelik. Hasonlóképen elutasítandó volt felperes a kereseti tőke utáni kamat követelésével is, mert az általa teljesített beruházások neki ép ugy, mint alperesnek hasznára válnak és igy az általa teljesített fizetés után külön hasznot nem követelhet. A perköltség iránti intézkedés, tekintettel arra, hogy felperes legnagyobb részben pernyertes lett, az 1868 : L1V. tcz. 251. §-án alapul, stb. (1893 május 23. 13301. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával a kereset főtárgyára nézve az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben, a perköltség azonban kölcsönösen megszüntetik. fndo&ok; A kereset főtárgyára nézve a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete felhozott indokai alapján és azért hagyatott helyben, mert felperes nem is állította, hogy a kérdéses háznak használható állapotban való fentartása •czéljából az 1878. évtől kezdve az 1887. évi jul. végéig terjedő idő alatt egyátalán nagyobb javításokat eszközöltetett, sőt a részéről felhívott Herbási Antal szakértő tanú azt vallotta, hogy az igazságügyi minisztérium által használt helyiségekben észlelhető volt, hogy hosszú idő óta nem történtek javítások, mert a kirkincstár részéről az igazságügyi tárcza terhére bérbe vett helyiségeknek hivatalos czélokra történt felhasználásánál fogva előrelátható volt, hogy eme bérviszony megszűntekor ugyanezek a helyiségek esetleg csak jelentékeny átalakítások, javítások és befektetések után lesznek bérbeadás utján értékesíthetők és mert ezek szerint, a mennyiben felperes az 1887-ik évben szükségesnek mutatkozott átalakításokra és javításokra 34000 frtot meg2*