Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)
'3 Felperes keresetével elutasittatik és tartozik alperesnek 195 frt 60 krt, a megidézett magyar tudományos akadémiának pedig 15 frt perköltségeket 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni, a kiszabandó ítéleti illetéket pedig sajátjából viselni. Felperesi képviselő munkadija az ítéleti illetéken s a 17342/91. sz. végzésben kitüntetett szakértői járandóság és a 28469/91. sz. felebbezési munkadíjon felül 253 frt 70 krban saját fele irányában, a magyar tudománvos akadémia képviselőjének munkadija pedig szintén saját fele irányában 15 frtban megállapíttatik. Ezen ítélet Tánczos Miklós ügyvéd felperesi, Kossuth Péter ügyész alperesi képviselőnek, valamint dr. Fehérpataky Kálmán ügyvéd, mint a magyar tudományos akadémia képviselőjének, jogerőre való emelkedése után pedig az ítéleti illeték kiszabása czéljából a m. kir. közp. dij- és illetékkiszabási hivatalnak kézbesittetni rendeltetik. Indokok: Néhai Amizoni Károly az 1877. évi május 22 én alkotott végrendeletével a Deák Ferencz-utcza 14. sz. a. fekvő 3 emeletes házát a fővárosban alapítandó országos magyar nőnevelő intézet czéljaira hagyományozta, oly korlátozással azonban, hogy az ingatlannak összes jövedelme Ries Czeczilia, jelenlegi felperes életjáradékául szolgáljon, tartozván nevezett haszonélvező ezen ház jövedelméből ugyancsak a házzal járó összes terheket viselni, hanem a háznak jó karban tartását is eszközölni. Ekként lett a tulajdonjog is a 14417/92. sz. kérvényhez csatolt betét-másolat tanúsága szerint «az Amizoni Károly által alapított országos magyar nőnevelő intézet» javára bekebelezve, mely ingatlan Budapest főváros pesti részének 653. sz. tlkvi betétében 655. hrsz. a. van felvéve. Az ezen perhez csatolt 9612/84. sz. hagyatéki iratok tanúsága szerint pedig ezen ház Amizoni Károlynak 1879-ben történt elhalálozása folytán felperesnő birtoklásába lett átadva. Haszonélvező felperes keresetét arra alapitja, hogy miután az alapitvány tárgyát képező és általa haszonélvezett háznak bérlője a m. kir. igazságügyminiszterium 1887. évi július havában a bérleti helyiségekből kivonult : ezen helyiségek mint hivatali czélra alakitottak egészben kiadhatók nem voltak és oly rossz karba jutott, hogy az ingatlan állaga veszélyeztetve volt.