Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

i8o kibocsátott kir. rendeletre alapított az az érvelése, hogy a nemzeti múzeum és pesti egyetem által gyakorolt kiválasztási és megtartási jog, ezeket az intézeteket csak a találóknak és földtulajdonosoknak az ő nyilatkozataik szerint esetleg természetben kiadandó jutalékukon felül, vagyis ha nevezettek részöknek természetben kiadását követelik, csak a kimutatást illető jutalékban gyakorolható, — alaposnak elfogadni nem lehetett. Mert még ha a kir. leirat idevonatkozó rendelkezésének az az értelem lenne tulajdonitható, a melyet annak felperesek tulajdonítanak, akkor is kétségtelen, hogy eme rendelet szerint is, a cs. és kir. régiség- és éremgyüjtemény részére a kiválasztási és megtartási jog feltétlenül van fentartva, a mely jog a fentebb kifejtettek szerint az alkotmány visszaállítása és az 1867. évi közjogi átalakulás folytán a m. nemzeti múzeumra hárult és ez által korlátlanul és feltétlenül gyakorolható. Ezek szerint a m. nemzeti múzeum kiválasztási és megtartási ioga a kir. rendeletek alapján kétségtelen lévén, miután alperesek a per folyamán az egész kincsleletre nézve vitatták a megtartási jogot és ez által annak adtak kifejezést, hogy 2. rendű alperes az egész kincsre nézve kiván megtartási jogával élni, a szakértők egybehangzó véleménye szerint pedig a kincslelet amúgy is természetben felosztathatlannak bizonyult ; a m. nemzeti múzeum részére az egész kincsleletre nézve a megtartási jogot megállapítani és felpereseket a kincsnek természetben felosztására, esetleg árverésen leendő eladására irányuló kérelmükkel elutasítani kellett. A mi ezek után a nemzeti múzeum által megtartandó egész kincsleletből felpereseket illető jutalék milyen érték szerint megtérítését illeti, e tekintetben a már fentebb idézett kir. leiratok és rendeleteknek többször egymástól eltérő rendelkezéseinek helyes értelmezésénél mindenekelőtt szem előtt tartandó az a körülmény, hogy valamennyi e tárgyú rendelet egyes felmerült konkrét eset alkalmából hozatván, tartalmuk rendszerint két részből áll, általános és a jövőben is szemmértékül szolgáló szabályból és eme szabálynak épen fenforgott esetre ennek körülményei és czélszerüségi tekintetek által javalt alkalmazás módjára vonatkozó intézkedésből. A midőn tehát a felvetett kérdésnél is zsinórmértékül szol-