Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)
J57 rése szerint is az első évi díjrészlet fejében adattak, fenálló követelés fedezését képezik ; miért is a sommás végzés hatályának fentartása mellett alperest a kereseti töke és járulékai megfizetésében marasztalni kellett. (1892 február 25. 1762. sz. a.) A szegedi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával az 1891. évi jun. 30-ik napján 12,839. sz- a- ke^ sommás végzés hatályon kivül helyeztetik s felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes tagadásával szemben alperes nem szolgáltatott bizonyítékot annak igazolására, hogy a váltók kiállításakor az a megállapodás jött létre, hogy az átadott váltókban rendelvényesként a magyar-franczia biztositó-társaság neveztessék meg. Ilyen megállapodás nélkül kitöltetlen váltók átadásával, a V. T. 93. §-a értelmében alperes a váltó birtokosát felhatalmazta arra, hogy a váltókba a lényeges kellékeket tetszése szerint bevezesse. Felperesnek tehát, az alperestől nyert meghatalmazás alapján jogában állott az A. és B. alatt csatolt váltókban rendelvényesként önmagát megnevezni s igy alperesnek a kereseti váltók megállapodás ellenes kitöltésére irányzott kifogása alappal nem bir. Felperes beleegyezett abba, hogy irányában alperes azokat a kifogásait is felhozhassa, melyeket alperes a beperesitett váltók alapjául szolgált köztörvényi viszonyból származtat. Alperes élve ezzel a jogával, felhozza, hogy a magyar-franczia biztosító-társulattal életbiztosítási ügyletet kötött, a biztosítási dij negyedévenkint volt fizetendő, az első évnegyedi dijat kifizette, a második évnegyedi dijról kiállított váltót beváltotta, a keresetlevélhez A. és B. alatt csatolt váltók a harmadik és negyedik évnegyedre járó dijakról állíttattak ki s igy azokat, minthogy a keresk. törv 505. §. 3. pontja értelmében az életbiztosítási szerződés hatályát vesztette, beváltani nem tartozik. Alperesnek ez a kifogása alaposnak bizonyult. Mert felperes beismerte, hogy alperes a biztosítási díjnak az első évnegyedre eső összegét készpénzben megfizette, a biztosítási dijnak a második évnegyedre eső összegéről szóló váltót beváltotta és hogy a beperesitett váltók a biztosítási dijnak a harmadik és negyedik évnegyedre eső összegéről szólanak. Felperesnek ezzel a beismerésével be van bizonyítva, hogy a biztosítási dij-