Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

133 utólagos rendelkezésnek a kötvényen való feljegyzés hiányában a biztosítási összeget F. A.-nak, mint a 2. számú kötvényben a 3. szám alatti előző rendelkezéssel megnevezett egyedüli kedvez­ményezettnek a kötvény átadása ellenében kifizette. A dolog ilyen állásában pedig felperes kereseti követelését alperes ellen sikeresen nem érvényesítheti, mert a keresk. törv. 500. §-a szerint, a mennyiben a biztosításról kötvény állíttatik ki és az nem be­mutatóra szól, a kötvénynek magában kell foglalnia a kedvez­ményezett, illetve kedvezményezetteknek nevét. Tekintve azonban, hogy a csatolt kötvényben felperes ked­vezményezettként megjelölve nincs, hanem egy előző intézkedés értelmében ilyenül F. A. van abban megnevezve ; tekintve továbbá, hogy a biztosított F. I. a fenébb idézett törvényszakaszon alapuló, alperes részéről kívánt annak a törvé­nyes követelménynek, hogy a kedvezményezett személyére vonat­kozó változás a kötvényben feljegyeztessék, a kötvény bemutatá­sának elmulasztása által beismerten meg nem felelt ; tekintve végre, hogy alperes a kötvény tartalma szerint fize­tést csupán a kötvény átadása ellenében tartozott teljesíteni, holott az nem vitás, hogy az esemény bekövetkeztekor illetve a fizetés teljesítésekor a kötvény F. A. birtokában volt : kétségtelen, hogy alperes az egész biztosítási összeget F. A. mint a kötvényben megnevezett egyedüli kedvezményezettnek joghatályosan kifizet­hette. Más kérdés az, hogy a kedvezményezett személyére nézve az A. alatti okmányban foglalt utólagos rendelkezés felperes és F. A. között jogi hatálylyal bir-e ? Ennek a körülménynek azon­ban, mint kizárólag a felperes és F. A. közötti jogviszonyra tar­tozó kérdésnek megoldása a jelen per keretén kivül esik, miért is a kir. tszék a peres felek ide vonatkozó vitájának eldöntésébe, vagyis annak a kérdésnek elbírálásába, hogy az A. alattiban fog­lalt rendelkezésnek F. A. ellenében anyagi joghatály tulajdonit­ható-e, nem is bocsájtkozik. E tényállás folytán, habár az elévü­lésre vonatkozó alperesi kifogás, mely a kötvény-föltételek 15. §-ára alapíttatott, már azért sem áll meg, mert a kereseti igény érvényesitéséhez szükséges okiratok a kötvény-feltételek idézett szakaszában foglalt határidőn belül tényleg bemutattattak, fel­perest a fentebb, kifejtett indokokból keresetével elutasítani s per-

Next

/
Thumbnails
Contents