Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

109 zsákjaiba volt eszközlendő, mely megállapodás fenállását felperes jogelődjének '/:/. a. levele is bizonyítja. Hozzájárul még ehhez az a körülmény is, hogy bár az engedmény már 1892. évi márczius 8-án történtnek állíttatott, erről alperes B l'. szerint csak 1892. évi ápril 28-án kelt, de csak május i-én átvett levélben értesíttetett és felperesek jogelődje az engedményt elhallgatva, 1892. évi márczius 16-án és ápril 14-én a megvett kukoriczáról mint sajátjáról rendelkezett, már pedig mindaddig, mig az engedményről az értesítés meg nem történt, az eredeti szerződő felek viszonya fenállott és az engedményezőnek nyilatkozatai voltak irányadók. Ezekből folyólag tehát alperes nem szolgáltatván okot a szerződés megszüntetésére, illetve a szerződéstől való egyoldalú elállásra, felperest keresetével elutasítani kellett. 29. A jelzálog tulajdonosa és jogutódai a jelzálogos hitelező ellen mindazokat a kifogásokat érvényesíthetik, a melyekkel a közvetlen adós élhet. A telekkönyvi bejegyzés nem bizonyítja önmagában az annak tárgyát képező követelés valódiságát és fenállását. (1894 augusztus 30. 473. sz. a.) A zentai kir. járásbíróság : Dr. Braun Károly ügyvéd által képviselt Berger Adolf, mint Grünstein Mór engedményese felperesnek, Klein Sándor ügyvéd által képviselt özv. Rúzsa Józsefné és társai elleni 100 frt és jár. iránti perében következőleg itélt : Alperesek kötelesek tűrni, hogy felperes 100 frt tőke erejéig a zentai 2863. sz. tlkvi ingatlanból néhai Rúzsa József nevére jegyzett ingatlan értéke erejéig kielégítését keresse. Indokok: Felperes jogelőde javára a C. alatt csatolt eredeti kötelezvény alapján a zálogjog Tari Eleknek a zentai 2863. sz. tjkvi ingatlanbóli illetményére C. 9. alatt bekebeleztetett, mely zálogjogra C. alatt felperes tulajdonjoga felülkebeleztetett. Minthogy a bemutatott tjkvi kivonat tanúsága szerint a jelzálogul