Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

56 peresi fióktelep e váltó összege erejéig helyette és terhére hitelezőit kifizesse. E megállapodás alapján alperest a kereseti követelés fizetésére kéri kötelezni, mert alperes nemcsak a fentebbi czélra fedezetül kapott váltó összegét rajta behajtotta, hanem az emiitett megállapodás értelmében általa fizetendő és tényleg magához váltott L. I.-féle váltókövetelésekre sorozott 4055 frt 37 krt is a felperes végrehajtási tömegéből jogtalanul felvévén, azt visszatartja. A kereset tehát a vitatott megállapodás tényére és alperesnek e megállapodásba ütköző jogtalan cselekményére van alapítva. Alperes beismeri, hogy a kereseti váltó összegét felperestől végrehajtás utján behajtotta; beismeri azt is, hogy az engedmény alapján magához váltott L.-féle váltókövetelésekre felperes végrehajtási tömegéből 4055 frt 37 krt felvett s azt magának megtartotta, tagadja azonban a kérdésben forgó megállapodás valóságát és vitatja, hogy a kereseti váltót nem a felperes által megjelölt czélra fedezetül, hanem felperes tőketartozásának hátralékos kamata és egyéb járuléka fejében kapta. Felperes válasziratában alperes védekezése ellenében arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kereset jogalapjaként megjelölt megállapodás létre nem jöttének esetében is alperes a kereset értelmében feltétlenül elmarasztalandó, mert alperes őt a L. I.-nak fizetett engedményi értékkel könyveiben megterhelvén, midőn összes számlatartozását, tehát a L. I.-nak fizetett és terhére irt engedményi értéket is (4250 frtot) kiegyenlítette, alperesnek nem állott jogában ezt az utóbbi összeget rajta egy más alapból még egyszer behajtani. Azonban a pert a válasziratban kifejtett eme jogalapon elbírálni nem lehet, mert felperes keresetét kifejezetten a fentebb előadott megállapodás tényére fektette; már pedig a válasziratban előterjesztett tényállás a kereseti jogalaptól lényegesen eltér, mert mig a kereseti jogalap a vitatott megállapodás létrejöttét feltételezi, addig a válasziratban előadott tényállás a kérdéses megállapodás létrejöttétől teljesen független és a peres felek üzleti összeköttetésének egész tartamára kiterjedő jogviszonyuk körülményeivel függ össze. Mivel azonban a kereseti kérelem jogalapjának megváltoztatását az ellenbeszéd előterjesztése után a prdtás 68. §-a már meg nem engedi, felperesnek szorosan a kereseti