Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

45 izekből a kir. törvényszék megállapitandónak találta, hogy vádlott a hajtás után fegyveréből a töltényeket ki nem szedte s a szükséges gondosságot már akkor elmulasztotta és hogy fokozza gondatlanságát az a körülmény, hogy bár útközben többször történt figyelmeztetés a fegyverek kiürítésére, söt vádlottnak •ama nyilatkozatára, hogy az ö fegyvere töltetlen, Sólyom Mihály neki egyenesen megmondotta, hogy az meg van töltve: a fegyvert még sem vizsgálta meg és a benne volt töltényeket ki nem szedte. E vallomások azonban már azért is tartózkodással fogadandók, mert miután a szerencsétlenség megtörtént, ennek okozása miatt mindazok gyanúba jöhettek, a kiknek kezében a fegyver és a töltények megfordultak s a kik a vádlott által kiüresittettnek állított fegyvert megtölthették; minélfogva a tanuk vallomása már ennélfogva sem tekinthető elfogulatlannak, és aggálytalannak és pedig a Korondi Mihály, Sólyom Mihály és Imre vallomása annál kevésbbé, mert Korondi Mihály és Sólyom Mihály beismerik, hogy ők kíváncsiságból a fegyvert felnyitották és vizsgálták és Sólyom Imre is beismeri, hogy ez az ő jelenlétében történt; mert továbbá a Korondi Mihály vallomása a két Sólyom vallomásával igen lényeges körülmények tekintetében «llenmondásban áll, midőn Korondi Mihály azt vallja, hogy miután Sólyom Mihálylyal és Imrével összetalálkozott, a fegyvert ő nyitotta fel (mint szokták mondani: «letörtem annak csövét*), az utóbbiak ellenben azt vallják, hogy Sólyom Mihály elvette Korondi Mihálytól a fegyvert és ő nyitotta fel, sőt Korondi Mihály magával is ellentétbe jön, a vizsgálat rendjén azt vallván, hogy a töltényeket nem vizsgálta meg és igy természetesen nem is tudta, vajon ki vannak-e lőve ? a végtárgyaláson pedig határozottan állítván, hogy a fegyver mindkét csövében kilövetlen ép töltény volt; Sólyom Mihálynak pedig azt a vallomását, hogy a vádlottat akkor, midőn ez Kovács Sándornak azt mondta, hogy fegyvere töltetlen, figyelmeztette volna annak töltött voltára, a jelen volt tanuk közül senki sem erősiti meg. De a Kovács Sándor vallomása is ellentétesnek látszik a kiderített tényállással, mert Koszorús Antalnak és Sólyom Mihálynak a vádlott feladásával e részben megegyező vallomása szerint vádlott figyelmeztette Kovács Sándort, hogy az ő fegyverét ne védje az eső elől,