Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

15 mikor nyilatkozni jogosult volt, a jogügylet természeténél fogva megáll, habár felperes a B. alatti nyilatkozatot, midőn azt alpe­resek — beismerésük szerint felperes határozott kívánságára ki­állították — alá nem irta, illetve annak elfogadása iránt ujabban nem nyilatkozott, hanem az iratot, mint a megállapodásnak meg­felelőt átvette és megtartotta. A B. alatti okiratra a felperes részéről az 1890. évi szept. 17-én vezetett záradék nem bizonyíték arra, mintha felperes az okiratban biztosított jogot (az alperesek szerint ajánlatot) csak akkor fogadta volna el, mert a záradék csak annak a kijelenté­sét tartalmazza, hogy felperes ezen időtől kezdve a részére biz­tosított jogot az arra kikötött 5 éven belül gyakorolni kívánja. Az a kérdés már most, hogy a B. alatti okiratban írásba foglalt megállapodás (szerződés) visszavásárlási jogügyletet vagy jövendőben kötendő adás-vevési szerződés iránti megegyezést képez-e ? Ha a B. alattinak nem egyes szavait és kifejezéseit, hanem annak egymással összefüggő részeit egészben tekintjük és ha az emiitett okiratnak czélzatát is szemügyre veszszük ; nem lehet kétség az iránt, hogy az abban kifejezett jogügylet nem vissza­vásárlás, hanem vételi jog biztosítása iránti szerződésről szól. Igaz ugyan, hogy a B. alatti okiratnak bevezető részében a vele egy időben kiállított A. alatti adás vevési szerződésre tör­ténik hivatkozás és hogy abban «wieder zu kaufen» kifejezés is előfordul, de ez a bevezetés nem egyéb, mint a B. alatti okirat kiállítására okot szolgálható előzménynek és indokoknak előadása. A B. a. nyilatkozatban ugyanis kijelentik alperesek, hogy Em. Biach & Comp. czégnek, illetve a czég egyik tagjának lehető­séget kívánnak nyújtani arra, hogy a kérdésben levő ingatlano­kat visszavásárolhassa vagy ismét megvásárolhassa : ez a kijelen­tés azonban korántsem jelenti azt, hogy az Em. Biach & Comp. czégnek visszavásárlási jog biztosíttatik, mert ebben az okiratban nem a magán személy szerez vételi jogot és mert ebből folyóan az emiitett kijelentésnek csak az az értelme, hogy miután a vé­teli jog a czég egyik tagjának (felperesnek) megadatott, abban az esetben, ha felperes az ingatlanokat a B. alatti okirat alapján megveszi, módjában áll a vétel tárgyát innét a czégre átruházni.

Next

/
Thumbnails
Contents